Kacsóh Bálint - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 28. 1934-1935 (Budapest, 1936)

40 Közigazgatási jog. addig tehát, amíg nincs igazolva, hogy a holtnaknyilvánított él (illetőleg, hogy a vélelmezett elhalálozási napot túlélte), s így halálának a holtnaknyilvánító határozatban megállapított vélelme megdőlt, a holtnaknyilváníto határozat a halál tényét közokirat erejével tanúsítja, éppúgy, mint a halotti anyakönyvi kivonat. Az előadottaknál fogva a holtnaknyilvánító határozat mindaddig, amíg hatálya fennáll, közokirat erejével tanúsítja azt is, hogy a holtnaknyilvánított házassága megszűnt azon a napon, melyet a holtnaknyilvánított halála idejéül megállapított. Ez a magyarázata annak, hogy a H. U. 15. §-ában foglalt rendelkezések értelmében az anyakönyvvezető holtnaknyilvánított házastársa részéről kötni szándékolt házasság kihirdetésénél a holtnaknyilvánító határozatot a korábbi házasság megszűnésének igazolására elfogadni köteles, hacsak igazolva nincsen, hogy a holtnaknyilvánított a vélelmezett elhalálozás napját túlélte. Az előadottakból következik az is, hogy a törvényes származásnak a házassági kötelék fennállásán alapuló vélelme sem állhat fenn tovább, mint abban az esetben, ha a holtnaknyilvánított halálát halotti anyakönyvi kivonat tanúsítaná; következésképpen az A. U. 94. §-ában foglalt rendelkezések értelmében a holtnaknyilvánított férj újból férjhez nem ment feleségétől a vélelmezett halálának a holtnaknyilvánító határozatban megállapított napjától számított tiz hónapon belül született gyermeket ugyan még a törvényes származás vélelme alapján törvényes származásúnak, ellenben a tiz hónap eltelte után született gyermeket törvénytelen származásúnak kell az anyakönyvbe bejegyezni. Kétségtelen ezek szerint az, hogy a holtnaknyilvánított házasságát nem a holtnaknyilvánító határozat jogerőre emelkedésének napján kell megszűntnek tekinteni, — miként azt a jelentésekből kivehetően egyes anyakönyvvezetők vélik, — hanem — mint már említettem — azon a napon, amelyet a holtnaknyilvánító határozat a holtnaknyilvánított vélelmezett halála idejéül megállapított, Ha a holtnaknyilvánított felesége férjének holtnaknyilvánítása után újabb házasságot köt, ennek a házasságkötésnek a H. T. 74. §-a értelmében a holtnaknyilvánított házassága szempontjából az a jelentősége van, hogy a házasság megszűnik akkor is, ha igazolást nyer, hogy a vélelem téves volt, — kivéve, ha az új házasságot megkötő felek egyike a házasságkötéskor tudja, hogy a holtnaknyilvánított él vagy ha az új házasság egyéb okból semmis. Ha azonban a holtnaknyilvánított fél házastársa a holtnaknyilvánítás után jóhiszeműen újabb házasságot kötött, s ha a halál vélelme újból megdől, a korábbi házasságot nem a vélelmezett elhalálozás napjával, hanem csak a jóhiszeműen kötött újabb házasság megkötésiének napjával kell megszűntnek tekinteni. Egyébként a holtnaknyilvánított felesége részéről kötött újabb házasságnak semmi jelentősége nincsen annak a kérdésnek eldöntése szempontjából, hogy azt a gyermeket, aki a holtnaknyilvánított feleségétől ennek újabb házasságkötése előtt született, törvényes, vagy törvénytelen származásúnak kell-e az anyakönyvbe bejegyezni. 2. Ha a holtnaknyilvánított feleségtől született gyermek anyakönyve-