Kacsóh Bálint - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 28. 1934-1935 (Budapest, 1936)

34 Közigazgatási jog. „a hatályos jogszabályokon alapuló fellebbezési jogát" is, ez azonban nem azonos a panaszjoggal. A szóbanlevő törvény ugyanis, az eddig is érvényben volt jogszabályoknak s az azokon nyugvó joggyakorlatnak megfelelően a jogorvoslatok különböző fajai (felfolyamodás,. fellebbezést, felülvizsgálati kérelem, panasz stb.) szabatosan meghatározza és elkülöníti. így például a tiszti ügyésznek fellebbezési jogot biztosít a 49. §. (2) bekezdésében és panaszjogot a közigazgatási bírósághoz a 18. §. (5) bekezdésében. Ebből tehát kétségtelen az, hogy a tiszti ügyésznek az 1929: XXX. t.-c. 47. §. (3) bekezdése alapján a közigazgatási bíróság előtt érvényesíthető panaszjoga nincs. Minthogy pedig a törvény 18. §-ának (5) bekezdése által a törvényhatósági bizottsági tagok választása ügyében adott panaszjog a tiszti ügyész részére a községi képviselőtestületi tagválasztások ügyében biztosítva nincs: a tiszti főügyésznek ezt a panaszát érdemi bírálat nélkül vissza kellett utasítani. II, A .szóbanlevő képviseleti tagválasztás ügyét azonban a bíróság FT, panasza folytán érdemi bírálat tárgyává tette. Az 1929: XXX. t.-c. 42, §-ának (1) bekezdése értelmében a községi képviselőtestület tagjává lehet választani azt a férfit, akinek a választás időpontjában a 41, §. értelmében választójoga van, ha életének 30 évét betöltötte, és megyei városokban: ha írni-olvasni is tud, A törvénynek félreértést kizáró rendelkezése tehát a községi képviselőtestületi taggá választhatóság egyik feltételéül a 30 éves korhatárt tűzi ki, még pedig akként, hogy már a választás időpontjában kell e kellék birtokában lenni. Ezek szerint a községi képviselőtestületi tagsági passiv jogosultsága csak annak van meg, aki — a többi közt — életének 30, évét legalább is a választás napján már betöltötte, s a törvény világos rendelkezése nem tűr meg olyan kiterjesztő magyarázatot, hogy e kellék birtokában van az is, aki a megkívánt életkort a választás napját követő időben ugyan, de még ugyanabban a naptári évben eléri. Törvényellenesen járt el tehát a törvényhatóság kisgyűlése, amikor a községi igazolóválasztmány határozatának részbeni megváltoztatásával K. J.-nek képviselőtestületi rendes taggá választását megerősítette; ezért a panasznak helyet adva, a bíróságnak az igazolóválasztmány által hozott azt a határozatot 'tellett érvényre emelni, amellyel a választás időpontjában még 30. életévét be nem töltött K. J. helyett, a legtöbb szavazatot nyert panaszos F. T.-t jelentette ki megválasztottnak. Megjegyzi a bíróság, hogy a megtámadott határozatnak az az indokolása, hogy ,,a sokkal nagyobb jelentőségű országgyűlési képviselővé választhatóságánál a törvény csupán azt írja elő, hogy a választás évében töltse be az előírt életkort" — nyilván téves; amennyiben az 1925: XXVI. t.c. 9, §-ának (1) bekezdése értelmében „országgyűlési képviselővé választható az. akinek a választás időpontjában választójoga vaai, és a jelen fejezetben em-