Kacsóh Bálint - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 28. 1934-1935 (Budapest, 1936)

Büntetéskiszabás. (Btk. 89. §.) 381.—382. 153 érvelése, hogy e bűncselekményt nem lehet megállapítani, mert az inkriminált szövegrész nem fajtalan tartalmú. A fajtalanság a vádb-eli bűncselekménynek ugyanis nem tényeleme. A bűnösség megállapítása miatt bejelentett panasz tehát a Bpn. 36. §-ához képest el volt utasítandó. A Btk. 92. §-ának alkalmazása végett bejelentett panasz pedig a cselekmény új minősítése folytán tárgytalanná vált. III. A büntetés kiszabásánál a vádlott büntetett élete s az, hogy istenkáromló kifejezést is használt, súlyosító körülményül szolgált. Enyhítő körülmény nem volt megállapítható. A St. 40. §-ának rendelkezését megsértették az alsófokú bíróságok azzal, hogy a bűnügyi költségekben a nyomda tulajdonosát a fokozatos felelősség értelmében nem marasztalták. Perorvoslat hiányában azonban a m. kir. JCúria csupán a törvénysértés megállapítására szorítkozhatott. (1935. április 10. — B. I. 1252/1935.) 382, Btk. 89. §. — Súlyosító körülményként figyelembe lehet venni olyan tényt is, melyet a bűnösség vagy a minősítés szempontjából akár megfelelő vád (Bp. 325. §.), akár megfelelő perorvoslat (Bp. 387, §.) hiányában figyelmen kívül kell hagyni. K. A felülvizsgálatnál is irányadó tényeket alapul véve, a vád alapjául szolgáló tett, a kir. ítélőtábla által felhozott okokból az anyagi jog szabályának megielelően lett gyilkosságnak minősítve. Történt ugyan a minősítésnél tévedés, de nem a vádlott sérelmére és így azt a m. kir. Kúria, a Bp. 385. "§-ának második bekezdése folytán nem vehette figyelembe. A Btk. 434. §-ába ütköző tényálladék és a gyilkosság ugyanis nem olvadnak egybe, s nevezetesen az előbbi az utóbbiba nem olvad be, hanem a bűnhalmazatra vonatkozó általános szabályok alkalmaz ás ával anyagi halmazatba kerülnek. Máskülönben büntetőigény körébe vont és más büntetőjogi érdeket is- sértő tényálladéki elemek, anélkül, hogy azokat a törvénv egy bűncselekménnyé foglalná össze, büntetőjogi értékelés1 nélkül maradnának. Azt azonban, hogy a bűncselekményt a Btk. 434. §-ába ütköző bűntettnek is kellett volna minősíteni, mint a bűnösség fokát súlyosbítóul befolyásoló körülményt, a m. kir. Kúria nem hagyhatta figyelmen kívül, mert azt, vájjon forog-e fenn oly körülmény, mely a bűnösség fokára befolyással bír, a bíróság a Btk. 89. §-ánál fogva minden esetben vizsgálni köteles, súlyosbitóul vehet tehát figyelembe oly körülményt is, melyet a bűnösség vagy a minősítés szempontjából akár megfelelő vád (Bp. 325. §.), akár megfelelő perorvoslat (Bp. 387. §.) hiányában figyelmen kívül kell hagynia. Ezt és a nagy halmazatot, mint súlyosbító körülményeket, az enyhítőül helyesen felhozott körülményekkel egybevetve pedig vádlott a Btk. kivételes esetekre szánt 92. §-ának alkalmazására, törvényes alapon, semmi igényt sem tarthat, a kiszabott -büntetés pedig nem túlszigorú. A kiír. ítélőtábla ítéletében, az 5-ik oldalon, a második bekezdésben a Btk. 434. §-a helyett 344. §-a van írva. Ezt a hibát a Bp. 443. §-a szerint ki kell javítani. (1935. ápr. 2. — B. II. 5770/1934.)