Kacsóh Bálint - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 28. 1934-1935 (Budapest, 1936)

Gondatlanság. (Btk. 75., 355. §.). 373.-376. 147 -ságot követelő szabályait gondatlanul megszegte és mivel e gondatlanságának eredményeként a sértett súlyos megsérülése következett be, vádlott bűnösségének megállapítása nem is sérti az anyagi törvény rendelkezéseit. Ami a panasznak a büntetés kiszabására vonatkozó részét illeti, ez •ezért alaptalan, mert a helyesen kiemelt bünösségi körülményekre figyelemmel kiszabott büntetést, a m. kir. Kúria is megfelelőnek és a bűnösség fokával kellő arányban állónak ítélte, éppen azért annak enyhítésére, vagy éppen a Btk. 92. §-ának alkalmazására, nem is látott törvényes alapot. Az ekként alaptalannak felismert semmisségi panaszt tehát, a Bpn. 36. §-ához képest, el kellett utasítani. Az elsőbírói ítéletbe becsúszott az a tollhiba, hogy az elütés délelőtt '9 óra tájt történt, az eljárás adatainak megfelelően akként lenne kiigazítandó, hogy az eset este 9 óra tájt játszódott )e. (1934. november 28. — B. X 3797/1934.) 375. Btk. 75. §. — A vádlott a terhére róható gondatlanságért önállóan, mások gondatlanságára való tekintet nélkül felelős. K. A másodbíróság ítéletét a vádlott, törvényhelyre való hivatkozás nélkül, a bűnösség megállapítása miatt támadta meg semmisségi panasszal, míg a kir. főügyésznek, a II. Bn. 28. §-a alapján, bejelentett panasza a Btk. 92. §-ának mellőzését és a büntetés súlyosbítását célozza. A panaszok alaptalanok. Ami jelesül a bűnösség kérdését illeti, a megállapított tényállásból, a másodbíróság a m. kir. Kúria megismerése szerint is, helyesen vonta le azt a következtetést, hogy az elütéshez a vádlottnak az a gondatlansága is hozzájárult, hogy gépkocsiját a fegyintézet bejárata előtt nem elég óvatossággal •és körültekintéssel vezette. Ez a fokozott óvatosság és különösen a jármű sebességének megfelelő csökkentése annyival is inkább helyén való lett volna, mert a vádlott saját előadása szerint i& tudta azt, hogy a fegyintézet udvarára behajtani nem szabad, számítania kellett tehát arra, hogy a járművel hirtelen meg kell állania. Mivel pedig a másodbíróság e részben helyes okfejtése szerint a vádlott a terhére róható gondatlanságért önállóan, mások gondatlanságára való tekintet nélkül, felelős, a vádlott bűnösségének megállapítása megfelel az anyagi törvény rendelkezéseinek, vagyis a bűnösség kérdésében használt panasz alaptalan. De alaptalan a büntetés kérdésében használt panasz is azért, mert a helyesen kiemelt bünösségi körülmények mellett, a Btk. 92. §-ának alkalmazása törvényszerű, az annak keretében kiszabott büntetés pedig megfelelő, amelynek súlyosbítására nincsen törvényes ok. Az alaptalan panaszokat tehát, a Bpn. 36. §-ához képest el kellett utasítani. (1934. december 5. — B. I. 4563/1934.) 376. Btk. 75., 355. §. — Szándék hiánya címén felmentette a Kúria a sikkasztás vádja alól azt, aki a sértett kijelentése 10*