Kacsóh Bálint - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 28. 1934-1935 (Budapest, 1936)

Rendes bíróság és közig, hatóság hatásköre. Kártérítési ügyek. 338. 113 ha a munkaadó a közösen szerződött munkásokkal szemben oly kárkövetelést érvényesít, amely a munkásokat nem egyenként, hanem „egyénenként" 100 pengőt meg nem haladó összegben terheli. Hb. A felperes keresete kifejezetten az 1898: II. t.-c. 41. §-ának első bekezdésén alapul, amely szerint a munkaadó a munkások által okozott kárának értéke erejéig a munkások munkabérét, egyéb járandóságát, biztosítékát, ingóságát visszatarthatja, köteles azonban kárkövetelésének megállapítása végett az eljárást az illetékes hatóság előtt, a visszatartás után 3 napon belül megindítani. Annak elbírálása, hogy az említett határidő elmulasztásának mi a jogkövetkezménye, mint anyagi jogi kérdés, már nem a hatáskörre, hanem az ügy érdemére tartozik. Minthogy az 1898: II. t.-c. 73. §-a az 1933: V. t.-c. 12. §-a által módosított értelemben a 100 pengőt meghaladó kártérítés iránti ügyek elbírálását a rendes bíróság hatáskörébe utalja, az 1898: II. t.-c. 41. §-ának első bekezdésében említett illetékes hatóság alatt a rendes bíróságot, illetőleg a közigazgatási hatóságot kell érteni aszerint, hogy a kár összege a 100 P értékhatárt meghaladja-e vagy sem. Mezőgazdasági munkásszerződésből származó kártérítési követelés az 1898: II. t.-c. 72. §-a, az 1907: XLV. t.-c. 62. §-a és <az 1933: V. t.-c. 12. §-a értelmében közigazgatási hatáskörbe csak akkor tartozik, ha a munkaadó a közösen szerződött munkásokkal szemben olyan kárkövetelést érvényesít, amely a munkásokat nem egyenként, hanem „egyénenként" 100 pengőt meg nem haladó összegben terheli. Ezek szerint azt, hogy a kárkövetelés a munkásokat milyen összegben terheli, a hatáskör szempontjából egyénenként kell vizsgálni. A kárkövetelésért való felelősség emellett lehet egyszerű (megosztott) avagy egyetemleges. A hatáskör kérdése tehát a jelen esetben azon fordul meg, hogy a felperes által felszámított 766 P kárösszegért az alperes munkások egyszerű (megosztott) avagy egyetemleges felelősséggel tartoznak-e. Az előbbi esetben ugyanis a kárösszeg kötelező megosztása foglal helyet, aminek folytán a hatáskör szempontjából az egyes felperesekre arányosan eső kárösszeg az irányadó. Az egyetemleges felelősség esetében ellenben a kármegosztás a felperesre nem kötelező j ilyenkor tehát a hatáskör szempontjából is a keresetben felszámított kár egész összege jön osztatlanul figyelembe. Minthogy az 1898: II. t.-c. 7. §-a kifejezetten kimondja, hogy közös munkára ugyanazon szerződés által elszerződött munkások a törvény vagy szerződés alapján fizetendő kártérítésre és eljárási költségekre nézve, ha a szerződés más megállapodást nem tartalmaz, egyetemlegesen kötelezetteknek tekintetnek; továbbá, minthogy a jelen esetben a szerződés egyszerű vagy megosztott felelősségre vonatkozó rendelkezést nemcsak hogy nem tartalmaz, de sőt a szerződésnek 1. pontja, amely szerint a munkaadó a Döntvénytár. 1935. §