Kacsóh Bálint - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 28. 1934-1935 (Budapest, 1936)

Rendes bíróság és közig, hatóság hatásköre. Kártérítési ügyek. 337. 111 úgy rendelkezik, hogy nincs helye a m. kir. Közigazgatási Bíróság előtti eljárásnak: az 1921: XXXII. t.-c. alapján járó ellátások végrehajtás alá vételének, valamint az állami követeléseknek az 1921: XXXII. t.-c. alapján járó ellátásokra történt érvényesítésének kérésében. Minthogy a jelen esetben éppen arról van szó, hogy egy fennállónak vélt kártérítési követelését jogosan elégíthette-e ki a honvédelmi igazgatás a kártokozó katonai személy illetményéből, majd ellátásából, ennélfogva ebben az ügyben a m. kir. Közigazgatási Bíróság a fent kifejtettek értelmében el nem járhatott. A.m. kir. Közigazgatási Bíróság hatáskörének hiánya azonban nem zárja ki, hogy a szóbanforgó ügyben a közigazgatási hatóság rendelkezése ellenére esetleg más rendű bíróság, jelesül a rendes bíróság eljárhasson. Az vitán felül áll, hogy H. E. nem mint magánszemély, hanem mint főhadbiztos, aki ebből a tisztéből kifolyóan a katonaság részére történt szállítások átvételével és ellenőrzésével meg volt bízva, hivatali eljárása közben okozta az öt alkalmazó m. kir, kincstárnak az állítólagos 100.000 P összegű kárt. A kár tehát közjogi jogviszonyból ered, mert hivatali kötelesség állítólagos hanyag teljesítésével áll okozati összefüggésben. Az ilyen kár érvényesítése körüli eljárást az 1887: XXXV. t.-c. 2. §-a akként szabályozza, hogy ha a katonai igazgatás kötelékében álló személy által a szolgálati kötelesség megszegésével okozott kár okiratilag megállapított készpénz, értékpapír vagy készletmennyiségnek hiányából áll és a honvédségi hatóság a megtérítésben oly személyt marasztalt, aki a hatóság meggyőződése szerint a büntető törvények értelmében büntetendő cselekményben vagy a hiányzó tárgyak bevételére, kiadására, felvételére, kiszolgáltatására, vagy szállítására vonatkozó szolgálati kötelességek megszegésében vált bűnössé, a kártérítésben elmarasztalt, a közigazgatási jogorvoslati eszközök kimerítése után, a közigazgatási marasztaló határozatnak egészben vagy részben való megszüntetése végett keresettel élhet. Ezt a végérvényes közigazgatási határozat kézbesítésének napját követő három hónap alatt kell benyújtani. A perre nézve az az elsőfolyamodású törvényszék illetékes, amelynek területén az elmarasztaltnak az előző bekezdésben említett kézbesítés idejekor általános személyes bírói illetősége volt. Az imént idézett törvényes rendelkezés tartalmából kétséget kizáró módon megállapítható, hogy a valamely kincstári készletmennyiség hiányából eredő olyan kárban, amelyet a katonai igazgatás kötelékében álló személy a szolgálati kötelességeinek büntető törvényekbe ütköző módon történt megszegésével okozott, aminő kárról a jelen esetben is szó van, a katonai hatósága az illető felelős katonai személyt közigazgatási úton is elmarasztalhatja ugyan, de a marasztalt katonai személy a közigazgatási jogorvoslatok kimerítése után a polgári rendes bíróság jogsegélyét igénybe veheti. Az a körülmény, hogy a jelen esetben a katonai hatóság alakszerű marasztaló határozatot nem hozott, a katonai személy vagyoni igényének rendes bírói úton való érvényesítését nem zárhatja ki arra az esetre, ha