Kacsóh Bálint - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 28. 1934-1935 (Budapest, 1936)

104 Hatásköri Bíróság határozatai. ú. n. gépészkovács sem, mint akinek képesítése a gépészi képesítésnél szintén kisebb. S minthogy ekként A. L-nek egyik munkaköre sem volt olyan, amely az 1876: XIII. t.-c. 3. §-a a) pontjának megfelelő magasabb (tudományos) elökészültséget vagy magasabb műveltséget tételezett volna fel; ennélfogva őt, mint olyan egyént, akinél a munkakörök halmazata a szolgálat jogi minősítésén nem változtat, a kifejtettek értelmében gazdasági cselédnek kellett tekinteni és így bérkövetelésének elbírálására az 1907: XLV. t.-c. 62. §-a és az 1923: XXIV. t.-c. 1. §-a alapján a közigazgatási hatóság hivatott. Ezen a minősítésen nem változtat az a körülmény sem, hogy a felperes havi bére a gazdasági cselédek szokásos bérét jóval meghaladta. Nem változtat pedig azért, mert ő a magasabb bért nyilvánvalóan arra való tekintettel kapta, hogy egyidejűleg több gazdasági cseléd munkakörét látta el, (1934. dec. 10. — 1934. Hb. 45.) 320. 1876: XIIL t.-c. 115. §. — Házi napszámos bérkövetelése a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. (1934. dec. 10. — 1934. Hb. 59.) 321. 1899: XLII. t.-c. 7., 18. §. — Cséplési szakmánymunkásnak tanuk közreműködése nélkül, tehát a törvényes alakszerűség megtartása nélkül létesült szerződésből eredő igénye nem a közigazgatási hatóság, hanem a rendes bíróság által bírálandó el. (1934. dec. 10. — 1934. Hb. 64.) 322.1907: XLV- t.-c. 1. §» — Országos Selyemtenyésztésí Felügyelőségnél szóbeli szerződéssel, felmondás kikötésével és munkakönyvvel alkalmazott szolga, aki a valóságban telepőri és kocsisi szolgálatot teljesít, — gazdasági cseléd. Nyugellátás iránt támasztott igénye azonban mégsem érvényesíthető közigazgatási úton, mert ilyen igényt az 1907: XLV. t.-c. egyáltalán nem ismer. Hb. A hatáskör kérdésének elbírálásánál nem a felek által használt kifejezések, hanem a tényleg betöltött munkakör és a jogviszonynak valódi tárgyi természete az irányadó. Eszerint pedig a felperes az alperesnél csak névleg volt szolga-altiszt, a valóságban azonban gazdasági cél szolgálatában kocsis teendőket teljesített és így őt az 1907: XLV. t.-c. 1. §-ában foglalt fogalommeghatározás értelmében gazdasági cselédnek kell tekinteni annál inkább, mert szóbeli szerződéssel, felmondás kikötésével és munkakönyvvel alkalmazták őt, s mert az 1912: LXV. t.-c. 5. §-a a felmondás mellett alkalmazottakat, valamint azokat, akiknek illetményei külön szerződéssel nyertek megállapítást, kiveszi a nyugdíjra jogosult állami közszolgálati alkalmazottak közül. Már pedig gazdasági cselédek részéről a volt szolgálatadóval szembsn ellátás iránt támasztott igények elbírálására a Közigazgatási Bíróságnak nincsen hatásköre, mert a Közigazgatási Bíróságnak gazdasági cselédügyekben korábban fennállott hatáskörét az 1907: XLV. t.-c. 62. §-a az eljárásra hivatott fórumok rendjének megváltoztatásával végleg megszűntette.