Kacsóh Bálint - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 28. 1934-1935 (Budapest, 1936)

92 Pénzügyi jog. nagyobb mérvben, nyilván az a különösen fontos érdek az indoka, amely a beadvány benyújtója szempontjából a megfelelő kérelem előterjesztése körül fennforog. De a beadvány benyújtóját a kérelem előterjesztéséhez megkülönböztetett érdek nyilván csak akkor fűzheti, ha a kérelem előterjesztésére jogszabály kötelezi, vagy ha a megfelelő tárgyú kérelem előterjesztése a hatósági cselekmény bekövetkezésének előfeltétele. Csak ilyen természetű esetekre vonatkoztatható tehát az a rendelkezés, amely magasabb beadványi illetéklerovást a kérelem tárgyából folyóan kívánja. Oly körülmények között azonban, amikor a megfelelő hatósági cselekmény foganatosítása, ha a kérelem elmarad is, hivatalból úgyis bekövetkezik, az arra vonatkozó kérelemnek a hatóságnál nem kötelező módon való kifejezett előadása, amit a kérelmezőnek esetleg a járatlansága vagy a pontosság iránt való nagyobb érzéke hoz magával, a tárgya alapján magasabb beadványi illetéklerovást rendelő szabálynak alkalmazását nem alapíthatja meg. Minthogy pedig a feloszlás kimondásával és a felszámolók kirendelésével a részvénytársaságok és szövetkezetek igazgatósági tagjainak, valamint a cég jegyzésére jogosított bármely cég vezetőjének a hatásköre megszűnik, s ennek folyományaképpen mindezeket a cégjegyzékből törölni kell, amit a cégbíróság hivatalból akkor is foganatosít, ha a társaság eziránt a feloszlást és a felszámolók kirendelését bejelentő beadványában kifejezett kérelmet nem terjeszt elő, ebből a fent kifejtettek értelmében azt a következtetést kellett levonni, hogy az említett beadvány után a felszámolók bejegyzésére vonatkozó kérelemmel kapcsolatban az idézett törvényszakasz 7. pontja szerint járó illetéken felül az igazgatósági tagok és a cégvezetők törlésére vonatkozó kérelemnek a szakasz 6. pontja szerinti kivételes illetékét leróni akkor sem kell, ha a beadvány a törlésre vonatkozó kérelmet kifejezetten tartalmazza. Kb. 248. számú jogegységi megállapodás. — Pod. 1935. évi 1. f. 27.) 261- 1920: XXXIV- t.-c. 23- §. - A papirkoronában bekebelezett közterhet a dologi kezestől csak a bekebelezés idejében érvényben volt átszámítási kulcs alapján lehet követelni. (Kb. 11856/1930. P. sz. — M. K. LIII. évf. 4.) 262. 1920: XXXIV. t.-c. 51. §. — Visszterhes jogügyleteknél, amelyek hatósági jóváhagyástól függnek, a késedelmes kamatfizetési kötelezettség időpontja a jóváhagyásról szóló végzés kézbesítésétől számított 15 nappal kezdődik. (Kb. 11.864 1931. P. sz. — M. K. LIII. évf. 19.) 263. 1920: XXXIV. t.-c. 99. §. — Ha búzaértékben kötötték ki a vételárat, a gabona jegyszel vény értékét az illetékalap megállapításánál, mint a gabonaegységárat növelő tényezőt, nem leTiet figyelembe venni. (Kb. 7674/1933. P. sz. — M. K LIII. évf. 26.)