Kacsóh Bálint - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 27. 1933-1934 (Budapest, 1935)

renzugyi jog. kenység keretében töriénik, hanem ő, mint tulajdonos és a lakók maguk eszközlik azt együttesen oly módon, hogy úgy ő, mint a lakók az elhasznált fűtőanyag mennyiség árát a fűtést kezelő háztulajdonoshoz befizetik, illetve a bérlők egyike az általa bérelt lakásnak -fűtéséhez szükséges kokszot természetben szolgáltatja. Éppen ezért kérte, hogy a lerótt 31 pengő 70 fillér forgalmi adó fizetési kötelezettsége alól felmentessék, az részére visszaté' ríttessék, és az általa előadott módozatok mellett eszközölt központi fűtés után kezeihez juttatott költségek jövőre az általános forgalmi adó alól mentesítessenek, A kir. pénzügyigazgatóság panaszosnak ezen kérését a 113.370/1931 számú pénzügyminiszteri rendeletre való hivatkozással elutasította. Panasziratában panaszos utalva a kéréséhez csatolt bizonyítékokra, megismételte az I. fokon előterjesztett kérelmét. A bíróság a panaszt törvényes alappal bírónak találta. A panaszos által kérvényéhez csatolt, az ügyiratok között levő és az egyes lakók által kiállított nyilatkozatok szerint ugyanis úgy a panaszos, mint háztulajdonos és a bérlök között oly értelmű megállapodás jött létre, amelyhez képest maga a panaszos, mint a háztulajdonos, valamint a három bérlő a központi fűtés szolgáltatásáért a fűtési anyagokról szóló eredeti számlák alapján azok összegének az egész ház fűtendő köbméter mennyiségéből lakásukra eső arányos százalékát tartoznak megfizetni, sőt a három bérlő közül egyik, D. R., a lakására eső 14%-os köbméter mennyiségnek megfelelően természetben szolgáltat ki 100 mm. kokszot. Ezen ténykörülményekből megállapítja a bíróság azt, hogy a háztulajdonos és bérlők a fűtési időszakra alkalmi társasági viszonyba léptek egy közösen megállapított célra t. i. lakásaiknak közösen való fűtése végett és ezen közös cél érdekében a lakásaik arányában kölcsönös vagyoni szolgáltatásokra kötelezték magukat. Ilyen esetben tehát nem jött létre vállalkozási szerződés a háztula;donos és a bérlők között, mert a háztulajdonos nem arra kötelezte magát, hogy a házbérnek akár százalékszerűen, akár más módon megállapított bizonyos hányada -fejében a szükséges fűtést a lakók részére szolgáltatni fogja, — és viszont a lakók nem arra kötelezték magukat, hogy ennek a szolgáltatásnak, valamint esetleg a fűtési berendezés kopásának, elhasználódásának és fenntartási költségeinek ellenértékét képező, előre meghatározott díjakat fognak fizetni a háztulajdonosnak, hanem a háztulajdonos és a bérlők között a fűtés kezelésére és közösen való eszközöltetésére alkalmi egyesülés jött létre, amelynek célja az, hogy a tüzelő anyagot közösen beszerezvén, a fűtést közösen eszközöltessék és ennek tényleges költségeit lakásukra eső köbméter mennyiségekhez képest arányosan viseljék. A jelen panasz tárgyát képező esetben ezt még különlegesen is kidomborítja az a körülmény, hogy az elől említett egyik bérlő, aki gázgyári tisztviselő, természetben szolgáltatja a lakásának fűtésére szükségesnek tartott fűtőanyag mennyiséget. Mindezeknek alapján kimondja a bíróság azt, hogy a jelen esetben a háztulajdonosnak az a tevékenysége, amelynél fogva, az alkalmi egyesülés folytán a központi fűtést a fent körülírt módozatok szerint vezeti, arról a lakóknak a számlák bemutatásával elszámol és saját maga is a maga laká-