Kacsóh Bálint - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 27. 1933-1934 (Budapest, 1935)

74 Pénzügyi jog. 97. H. H. 9. §. — A községtől 2 kilométernyi távolságban fekvő épület haszonértékénél megengedett 20%-nyi levonás alkalmazásának akkor is helye van, ha a haszonérték legkisebb haszonérték alapján (H. H. Ö. 9. §. (4) pont) nyert megállapítást. (Kb. 6166—6170/1929. P. — M. K. LI. évf. 41.) 98. H. H. Ö. 9. §. — A garázs, mint mellékhelyiség a bérérték megállapítása szempontjából nem hagyható figyelmen kívül. (Kb. 8330/1932. P. — M. K. LII. évf. 15.) 99. H. H. Ö. 16. §. — Ha a háztulajdonos aránytalanul alacsony bért követel attól a jogi személytől, illetőleg attól a vállalattól, amelynek tulajdonosa neki közeli rokona és amelynek részvényese, akkor a bérjövedelem becslés utján állapítandó meg. (Kb. 21836/1931. P. — M. K. LI. évf. 27.) 100. H. H. Ö. 22. §. — Az a körülmény, hogy a háztulajdonos veje a lakásüresedés bekövetkezését közvetlenül megelőző időben, állásvesztés folytán bért nem fizetett az általa bérelt lakásért, nem szünteti meg a háztulajdonos laküresedés címén való adótörlési jogosultságát. (Kb. 13623/1930. P. — M. K. LTI. évf. 5.) 101. H. H. Ö. 23. §. — Az 1930. évi házadóra vonatkozó fizetési meghagyás szerint az 1930, évi házadóalap a megfellebbezett 1929. évivel azonos összegben állapíttatott meg az 1929. évi házadó elleni fellebbezés jogerős elintézéséig. Az 1929. évi házadóalapot a közigazgatási bíróság leszállította. Jogosan hitte a fél, hogy az 1930, évi házadóalap is megfelelően helyesbíttetni fog és így a fizetési meghagyás ellen jogorvoslattal a kellő időben nem élt, A fizetési meghagyásnak a jogorvoslatra vonatkozó része keresztül is volt húzva, A fél csak akkor fellebbezett, amikor tudomást szerzett arról, hogy az 1930. évi adóalapja nem helyesbíttetett. Ebben az esetben késedelem címén visszautasításnak nincsen helye, (Kb. 4954/1932. P. — M. K. LI. évf. 50.) 102. H. H. Ö. — A gyárak és gyárakhoz hasonló ipartelepek területén az üzem céljaira szolgáló épületek tulajdonosa és a gyár vagy ahhoz hasonló ipartelep üzemét folytató társaság között bérleti szerződés létesülhetését nem zárja ki az, hogy az épülettulajdonos tagja az üzemet folytató társaságnak. Ha tehát megállapítható az, hogy a gyárak és gyárakhoz hasonló ipartelepek erre a célra kibéreltettek, ezeket az épületeket, épületrészeket az állandó házadómentesség nem illeti meg. Kb. A gyárak és gyárakhoz hasonló ipartelepek üzleti tevékenysége (az üzem folytatása) a kereskedelmi törvény 258. és 259. §-aiban említeti kereskedelmi ügyletekkel a kisipar körét meghaladó, iparszerű foglalkozás. Tehát a gyárak és gyárakhoz hasonló ipartelepek üzemét folytatók, a kereskedelmi törvény 2. §. értelmében kereskedőknek tekintendők. S ha ilyen tevékenységet többen társulva fejtenek ki, az általuk alaki-