Kacsóh Bálint - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 27. 1933-1934 (Budapest, 1935)

Azonnali elbocsátás. Végkielégítés. 964—966. 709 hangolhassa. Ezt a cselekményt tehát az alperes bizalmával való visszaélésnek és az üzlet érdekei veszélyeztetésének nem lehetett tekinteni. A fényképezőgép eladása pedig a feni kifejtettek szerint egyáltalában nem volt meg nem engedett és az alperes bizalmával való visszaélés mellett az üzlet érdekeit veszélyeztető c&elékménynök tekinthető és az 1884: XVII. t.-c. 94. §. g) pontja alá szintén nem vonható. A fellebbezési bíróság által megállapított tények pedig nem szolgálhatnak az 1884: XVII. t.-c. 94. §. g) pontja értelmében az azonnali hatályú elbocsátás jogos okául. Ennélfogva nem sértett anyagi jogszabályt a fellebbezési bíróságnak ilyen irányú döntése, amelyből hélyesen vonta le azt a további jogi következtetést, hogy a felperest felmondási időre járó fizetés és végkielégítés megilleti, Az alperes felülvizsgálati panasza tehát alaptalan. (1934. jan. 23. — P. II. 4613/1933.) 965. It. 94. §. g) pont. — Kéményseprő munkavezető azonnali elbocsátása elszámolási kötelesség elmulasztása miatt. — A megszolgált illetménynek az elbocsátás tényével bekövetkezett lejárta. K. Helyes a fellebbezési bíróságnak az az álláspontja, hogy az alperes a felperest az 1884: XVII. t.-c. 94. §-ának g) pontja alapján jogosítva volt rögtöni hatállyal elbocsátani. A kéményseprő munkavezető ugyanis azzal a tényével, hogy a szerződési jogánál fogva beszedett, de egyharmadrészben az alperest illető kémlényseprői díjakkal három és fél hónap után sem számolt el, a munkaadó alperes bizalmával nyilván visszaélt és ennek üzleti érdekeit is nyilván veszélyeztette. A .fellebbezési bíróságnak az a döntése tehát, mellyel az elbocsátott felperest a felmondási időre követelt járandóságai iránti keresetével elutasította, megfelel az anyagi jognak, s így ereszben a felperes alaptalan felülvizsgálati kérelme elutasítandó volt. Ellenben tévedett a fellebbezési bíróság, amikor a már megszolgá't járandóság iránti kereseti igényt a felperes elszámolási kötelezettségének nem teljesítése okából időelőttinek találta. A megszolgált illetményhez való jog ugyanis a félperes elbocsátásával lejárt, az a kérdés pedig, hogy e követeié® a háztulajdonosoknak csupán egy részétől beszedett és teljes öszszegükben visszatartott díjakkal fedezve van-e, a jelen perben tisztázandó perbeli vitás kérdés. (1933. aug. 31. — P. II. 2082/1932.) Végkielégítés. 966. Végkielégítés a feleség hozzájárulása nélküli létszámcsökkentés címén. — Ugy a 7000 1925. M. E. számú rendelet 91. §-a, mint a 7100/1925. M. E. számú rendelet 44. §-a és a 7200/ 1925. M. E. számú rendelet 68. §-ának 2. bekezdése a végkielégítés folyósítását csak arra az esetre teszi függővé a feleség beleegyezésétől, illetőleg a gyámhatóság hozzájárulásától, amikor a nyugdíj helyett igénybevehető végkielégítés, illetve a nyugbér egy összegben való megváltásáról van szó. K, Felperesnek a létszámcsökkentés folytán elbocsátott férjét azonban