Kacsóh Bálint - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 27. 1933-1934 (Budapest, 1935)
692 Szolgálati jogviszony. időre járó illetményeiket kiszámítani. (K. 1933. szept. 28. — PII. 5735/ 1931.) 949. Felmondás fizetéscsökkentés után. — Ellenkező kikötés hiányában a határozatlan időre kötött szolgálati szerződés felmondással bármikor megszüntethető. A munkaadó azzal, hogy a munkavállaló bérét ennek hozzájárulásával leszállítja, nem mond le arról a jogáról, hogy a szolgálati szerződést tetszése szerint bármikor felmondhassa és alkalmazottját nyugdíjazhassa. A munkavállaló a munkaadónak ama jogával szemben, hogy a szolgálati viszonyt a csökkentett fizetés alapján is felmondhatja, a fizetésleszállítás tudomásulvételét ahhoz a feltételhez kötheti, hogy munkaadója bizonyos ideig nem él a felmondás jogával. K. Felperes ezt a kikötést a fizetéscsökkentéshez való hozzájárulása alkalmával elmulasztotta. A fizetéscsökkentés és az azt rövid időn belül követő felmondás joggal való visszaélésnek pedig csakis akkor volna minősíthető, ha az minden jogos érdek és cél nélkül, egyedül a felperes megkárosítása végett történt volna. Adott esetben azonban erről szó nem lehet, mert a fizetésleszállítás nemcsak a felperes személyére szorítkozott, hanem általános illetménycsökkenté® keretében hajtatott végre, és az illetmények mérséklését az alperes az általános gazdasági válság folytán saját üzleti forgalmában is bekövetkezett apadás miatt megokoltnak és szükségesnek tarthatta, s így az nyilván az alperes jogos érdekét szolgáló, nem pedig csak a felperes károsítását célzó intézkedés volt. A felperes vezérigazgatóhelyettesi hatásköre mellett az is közömbös, hogy a felperes, mint aki a felülvizsgálati panasz szerint nem volt tagja az igazgatóságnak, az üléseken igazgatói minőségben részt nem vehetett. A felperes ugyanis vezető állásában szerzett tapasztalataiból is tudhatott az alperes szövetkezet gazdasági helyzetének romlásáról és így helyes a fellebbezési bíróságnak az a következtetése, hogy a felperes a létszámapasztás eshetőségét a fizetés leszállítása mellett is számításba vehette. Mindezekből az okokból és kifejtett egyéb indokolásánál fogva helyes a fellebbezési bíróságnak az a jogi döntése, mellyel a felmondási illetménykülömbözet megtérítésére irányuló keresetnek helyt nem adott. (1933. dec. 19. — P. II. 5089/1932.) 950. Egy évi felmondási idő. — Az eladás nem tekinthető a gyártással és értékesítéssel foglalkozó vállalat önálló egységet alkotó ágának, hanem csak az értékesítő tevékenységet kifejtő egyik osztályának. Ezért ha az alkalmazott az eladások körül önálló tevékenységet gyakorol, akkor sem válik a vállalat valamely önálló ágának vezető és irányító munkakörrel felruházott alkalmazottjává, mert a nyilt üzletekben eladással foglalkozó kereskedősegédek is feljogosítottnak tekinthetők az eladási ügyletek megkötésére és esetleges engedmények adására. K. A m. kir. Kúriának 42. számú polgári jogegységi döntvénye értelmében más megállapodás hiányában egy évi felmondási idő az alkalmazottat csak akkor illeti meg, ha a vállalat a nagyüzemek közé tartozik és.
