Kacsóh Bálint - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 27. 1933-1934 (Budapest, 1935)

678 Tisztességtelen verseny. 923, Tvt, 9. §. — Áru jellegzetes külseje. — Csokoládécukor árúnak palack, lapos palack alakban, felfelé csavart papírburko­latban való kiállítása a forgalomban régóta ismert és követett szokás. K. A Pp. 534. §-ában meghatározott megtámadási okok hiányában irány­adó tényállás szerint (. . . Mint a fejben . . ,) — amelyet az alperes is már a háború előtt és azt követő időben az X/5. alatt csatolt minták szerint alkalmazott. A felperesi sósborszeszes csokoládé-cukorkának kiállítása az X/5. alatti korábban forgalomba hozott alperesi áruk lényeges formaelemeitől számba­vehetően nem különbözik és így a felperes áruja papírburkolatának csupán színe és rajza volna az egyetlen tényező, amelynek felperesi vállalatra utaló megkülönböztető jellege lehetne, amelynek utánzása tehát a peresfelek válla­latának összetéveszthetőségét felidézhetné. A m. kir. Kúria megítélése szerint is helyes azonban a fellebbezési bíróságnak az elsőbíróság ítéletéből átvett az a megállapítása, hogy a fel­peres vállalatával való összetévesztés lehetősége e részben sem áll fenn, mert azokat a vevőket, akik a felperesi áru papírburkolatának színét, rajzát, feliratát a felperes vállalatának megkülönböztető jeleként ismerik, a pana­szolt alperesi áru eltérő színe, rajza és felirata — futólagos megtekintés mellett is, — elegendően figyelmezteti arra, hogy az alperes áruja nem a. felperes vállalatának gyártmánnyá. A felperes tehát nem vitathatja sikerrel azt, hogy a felperes anyagi és erkölcsi befektetéseinek gyümölcsét az alperes munka nélkül, a maga javára akarja hasznosítani. (1934. febr. 21. — P. IV. 4702/1933.) Hasonló ostyababa esetére: Gr. XXVI, 984. A határozat többi részét 1. a Pp. 494. §-ánál. 924, Tvt. 9, §. — Utánzás, — Az áru jellegzetes külsejét, elnevezését, megjelölését a törvény mindaddig védi, amíg az áru­nak az azt előállító, vagy forgalomba hozó meghatározott válla­lattal való kapcsolata a köztudatban meg nem szűnt. K. A meg nem támadott tényállás szerint a B. Albert felperes által ing és kabát kombinációjából szerkesztett és a Budapesti Kereskedelmi éj Iparkamara mintalajstromában a felperes nevére lajstromozott ruha jelleg­zetes külsejű, amely a forgalomban, mint B.-féle ingkabát ismeretes. Az alperes által készített ugyanilyen ruhadarabnak a felperesi mintá­val való összehasonlítása és a meghallgatott szakértő véleménye alapján a fellebbezési bíróság a két áru hasonlóságát és könnyű összetéveszthetőségét helyes következtetéssel állapította meg, ebből folyóan helyes az a megálla­pítása is, hogy az alperes áruját olyan jellegzetes külsőben hozta forgalomba, amelyről már egy másik versenyvállalatot szoktak felismerni. Megfelel tehát az anyagjogi jogszabálynak a fellebbezési bíróságnak az a döntése, hogy az alperesnek ezt a cselekményét a Tvt. 9. §-a tiltja. Nincsen jogi jelentősége annak az alperes által bizonyítani kívánt állí­tólagos ténynek, hogy a felpereséhez hasonló ingkabátot mások is hoztak forgalomba, mert az áru jellegzetes külsejét, elnevezését, megjelölését az idézett törvény mindaddig védi, amíg az árunak az azt előállító, vagy for-

Next

/
Oldalképek
Tartalom