Kacsóh Bálint - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 27. 1933-1934 (Budapest, 1935)

662 Tisztességtelen verseny. ban végzik el az irtási munkát (szerekkel együtt), mint amennyibe a polgármesteri rendeletben kijelölt szerek maguk kerülnek és azt is hangsúlyozták,, hogy az alperesek irtószereinek a háztulajdonosok saját közegeivel valóalkalmazása súlyos következménnyel járhat. Ilyképpen helyes a fellebbezési bíróságnak az a kiinduló pontja, hogy a nyilvános pályázat és szakbizottsági vizsgálat alapján kibocsátott hatósági rendelet által keletkezett versenyhelyzetben a felperesek jogtalanul (a Tvt. 1. §-ába mindenesetre beleütköző módon) támadtak, még pedig közvetlenül, és élesen az alperesek irtószere ellen. Miivel a patkányirtása lakció csak igen rövid ideig, úgyszólván csiak napokig tartott, az alperesek, akik a pályázatuk síkere folytán ebbe az üzletbe nyilván igen nagy vagyoni értéket fektettek be, a felpereseknek súlyos, támadásait azonnal és olyan módon utasíthatták vissza, melytől hatást várhattak, feltéve, hogy a valósággal ellentétbe nem jutottak. Ez pedig a fellebbezési bíróságnak etekintetben is helyes kifejtései szerint az adott helyzetben úgy történhetett, hogy a háztulajdonosokat figyelmeztették a polgármesteri rendeletben hangsúlyozott felelősségükre. Erős (és a Tvt. 1. §-ába ütköző) támadást intéztek a felperesek az alpereseknek versenyhelyzete ellen avval is, hogy a patkányirtási ügyleteik közvetítésére, — lényegesen magasabb kereseti lehetőséget (jutalékot) ajánlva, — körlevelekkel drogistákat igyekeztek rábírni, bár ezek üzleti köréhez nem tartozik patkányirtási ügyletek közvetítése és bár a felperesek tudták, hogy viszont az alperesek hatósági írendelkezés folytán csak gyógyszertárak és drogériák útján hozhatják forgalomba az irtószereiket és hogy a hatóság állapította meg az alperesek által fizetendő jutalék mértékét is, hogy tehát a hatóságilag megszabott árú alperesi irtószerek forgalombahozatalára hivatott elárusítók köre hatósági rendelkezés folytán adva volt, és attól versenyérdekből az alpereseknek eltérni módjukban sem állott. Helyes a fellebbezési bíróság okfejtése abban az irányban is, hogy ezt az érzékeny támadást az alperesek a sürgősségre tekintettel, az adott viszonyok közt, hatékonyan és a polgármesteri rendeletre támaszkodva, visszautasíthatták akként, hogy a drogistákat figyelmeztették arra a méltatlan szerepre, amelybe jutnának, ha ők, mint az alperesi szereknek hatóságilag kirendelt eladói, a patkányirtó vállalkozók javára fejtenének ki ügynöki' tevékenységet, és hogy a háztulajdonosok kockázatos ügyletet kötnek, ha patkányirtókkal végeztetik a munkát. Az alperesek védekező nyilatkozatait a maguk egészében és összefüggésükben véve, helyesen jutott a fellebbezési bíróság arra az eredményre, hogy azok a felperesek jogtalan támadásai szülte hatásokat kívánták a hatósági rendelet által teremtett helyzetben a valóság megsértése nélkül, sürgősen és hatékonyan megszüntetni, és hogy az ilyetén önvédelmükkel nem köve'tek el tisztességtelen versenycselekményt. Az alperesi közlemények tartalmának egészéből és azok külalakjából kiderül, hogy azok nem hatóságtól erednek, a háztulajdonosok tehát, akik a házkezelés körében a hatósági rendeletek tekintetében eléggé tájékozottak, tévedésben nem lehettek afelől, hogy ama közleményeket nem a hatóság bocsátotta ki; a „székesfővárosi patkányirtási akció központi irodája" elnevezés pedig a székesfőváros hatóságának a patkányirtási rendelet végre-