Kacsóh Bálint - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 27. 1933-1934 (Budapest, 1935)

54 Közigazgatási jog. zetésével válik magán javvá, szabad verseny szerinti áron értékesíthető áruváNyilvánvaló tehát, hagy amennyiben kimutatható, hogy az ilyen „bizományi tartaléksóraktárba" érkező sószállítmány mint bizományi árú érkezik vasúton, vámos út használatával: az vámmentes, mert a szállításkor még kincstári tulajdon volt. Minthogy azonban — a fentiek szerint a bizományos egyúttal kereskedő is, aki az árut esetleg nem bizományba, hanem azonnali eladásra hozatja a főelosztószervtől, mely utóbbi esetben az árú, mint fentebb kifejtetett, a telephely vasúti állomására érkezésekor tehát az elvámoláskor immár nem állami — hanem magánjószág: — az ily bizományos-kereskedő címére érkező sószállítmányok állami jószág-jellege önmagában véve megállapítottnak nem vehető, hanem ezeknek a szállítmányoknak — amint azt a vámengedélyokirat idézett rendelkezése előírja — a vámmentességet igazoló hivatalos igazolvánnyal kell bírniuk, amely szerint az áru a szállításkor még kincstári (bizományi) árú. Ily igazolvány hiányában a vámszedés — a bíróság megítélése szerint — jogosan történik. Valamely cég, mint „a tartaléksóraktár kezelője" címére érkező sószállítmányokról azonban — a bíróság megítélése szerint — az útvámszedéskor, magából a címzésből, külön hatósági igazolvány nélkül is megállapítható az, hogy ezeknek a szállítmányoknak anyaga még kincstári tulajdonban lévő só, amely, mint ilyen, vámmentes. V. A szóban levő esetben 49 sószállítmányról van szó, melyek közül, a fuvarlevelek tanúsága szerint: 1. K. J. Sz. címére érkezett 2 szállítmány; feladó: M. és Társai-féle sóraktár; 2. F. Gy. K. címére érkezett 32 szállítmány; (30) feladó: M. és Társaiféle sóraktár; (1) m. kir. sóhivatal, (1) U. Sz, és S. Társulat B.; 3. Sz. Testvérek címre érkezett 15 szállítmány; (12) feladó: M. és Társai stb.; (3) M. kir. sójövedék vezérügynöksége. (A 3 utóbbi szállítmány címzése: ,,Sz. Testvérek, a m. kir. sójövedék vezérügynöksége őszi tartalékraktárának kezelője.) A m. kir. pénzügyminiszter említett átirata szerint az összes feladók: főelosztószervek. — K. J. és F. Gy. sem a kincstárral, sem a feladó szervekkel semmiféle szerződéses viszonyban nem állottak és nem állanak. A nevezettek címére érkezett só tehát a fentebb III. alatt kifejtettekhez képest a szállításkor már nem volt állami jószág, hanem magánjószág, s így ezek után a szállítmányok után a vámszedés jogosan történt. A Sz. Testvérek k.-i cég — a pénzügyminiszter átirata szerint — a m. kir. sójövedék vezérügynöksége egyik bizományi tartaléksóraktárának kezelőjeként is működik, tehát a cég egyéb kereskedelmi tevékenységet is folytat. Az ő címére érkezett szállítmányoknak, 3 kivételével, — a fenti IV. pont alatti álláspont szerint állami jószág-jellege tehát kétes és így vámmentességet ezek a sószállítmányok csak abban az esetben élvezhettek volna, ha a szállítmányok állami jószág-jellege megfelelő hatósági bizonyítvánnyal igazoltatott volna, ami pedig meg nem történt. A nevezett cég részére érkezett 15 szállítmány közül háromnál — a %., 316. és 654. számú (fuvarlevelek tanúsága szerint — fel volt tüntetve, hogy a cég a sójövedék vezérügynöksége őszi tartalékraktárának kezelője. A IV. rész