Kacsóh Bálint - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 27. 1933-1934 (Budapest, 1935)

632 Kereskedelmi jog. erősebb fél részére való kiszolgáltatása volna. Ezért az említett kikötés a Kt. 472. és 477. §-ára alapított törvénykezési gyakorlat szerint hatálytalan. (K. 1933. okt. 4. — P. VII. 1021/1933.) 876. Kt. 474., 475. §. — Közlési kötelesség. — A közlési kötelezettségnek az ajánlattevő részéről való megsértése akkor forog fenn, ha a biztosítónak az ajánlat visszautasításával egyenlő hatályú, egy előzően fennállott biztosítási szerződés stornójának elhallgatása folytán a biztosítás elvállalására befolyással bíró objektíve fontos körülmény nem jutott tudomására. K. A tűzkárbiztosítási kártalanítás iránt indított jelen perben az alperesi biztosítónak az volt a védekezése, hogy a felperes a 3. 7. alatti ajánlatban hozzá intézett arra a hatodik kérdésre, hogy: ,,Visszautasította-e valamely társaság a most felajánlott biztosítást, ha igen, mely társaság?" — adott nemleges válaszával a kereskedelmi törvény 474. §-ában előírt közlési kötelezettségének megsértésével, a biztosítási kockázat elvállalása szempontjából lényeges befolyással bíró, olyan fontos körülményt tudatosan hallgatott el, hogy ebből folyóan, a K. T. 475, §-a értelmében neki (az alperesnek) joga nyilt a perbeli biztosítási szerződésnek utólagos megtámadására. A fellebbezési bíróság ítéleti döntésénél, abból a kir. Kúria által is helyesnek elfogadott jogi álláspontból indulva ki, hogy: (...mint a fejben . ..) — tényként állapította meg azt, hogy ,,A G. Szövetkezet" a felperesnek ennél a biztosítónál volt előző biztosítását az 1930. évi december 2.-i levele szerint hatálytalanította, és hogy a felperes e biztosítás törléséhez a maga részéről is, csak az alperesi intézethez 1930. december 3-án megtett jelen perbeli ajánlata utáni időben: 1930. december 16-án járult hozzá; és ezen az alapon jogszerűnek fogadva el az alperes perbeli védekezését, felperest kereseti követelésével elutasította. A fent kiemelt tényállásnak iratellenesség címén való felülvizsgálati megtámadása merőben alaptalan; mert a G. Szövetkezetnek — bírói felhívásra — megküldött, nem kifogásolt irataiból minden kétségen felül áll az, hogy a felperes, már csák az ezen előző biztosításának törléséről 1930. december 2-án történt értesíttetése után: december 16-án jelent meg a G. Szövetkezetnél avégből, hogy e biztosításának kezdettől való érvénytelenségéhez a maga részéről is hozzájárulását jelentse ki. Nem való tehát a felperesnek az a vitatása, hogy ez az előző biztosítása már a jelen perbeli biztosítás létesítése előtt, közös megegyezéssel töröltetett volna, és ebből folyóan nem iratellenes az a fellebbezési bírósági ítéleti ténymegállapítás, hogy: a perbeli 3. 7- alatti ajánlatnak 1930. december 3-án történt kiállítása idején a hatodik kérdésre adott nemleges válasz tudva valótlan volt, a ifelperesnek idevonatkozó felülvizsgálati panasza tehát alaptalan. (1930. jún. 20. — P- VII. 4314/1932.) V. ö.: Gr. XXIV. 897. 877. Kt. 475. §. — Közlési kötelesség. — Habár az a körülmény, miszerint az ajánlatot tevőhöz a biztosítási ajánlatban a biztosító által intézett határozott kérdés ellenére elhallgatott sérülés nincs oki összefüggésben az utóbb bekövetkezett biztosított balesettel — magában véve nem is befolyásolja a biztosító-