Kacsóh Bálint - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 27. 1933-1934 (Budapest, 1935)

606 Kereskedelmi jog. megegyezni sem tudnának, a megtérítendő ár megállapítása a felek által megindítandó bírói eljárás feladata lesz. Ezek szerint tehát a térítési ár megállapítását a felek megegyezése hiányában bírói megállapításra bizta. A megállapított tényállás szerint a peresíelek a térítési árra nézve meg nem egyeztek, ennek folytán és mert a faügyek kormánybiztosának fenti rendelkezései folytán az Okáb. ármegállapítása az adott esetben csupán tájékoztató árnak jelentkezik, végérvényes hatósági ármegállapítás hiányában a faárukért fizetendő ellenérték összegének megállapítására a fennforgó esetben a bíróság hivatott. Térítési ár fejében pedig az igénybevételt szenvedő hatóisági ármegállapítás hiányában, a tulajdonát képező és tőle hatóságilag lefoglalt faárunak azt az értékét igényelheti jogszerűen, amely a lefoglalt áruk átadása idejében és helyén az áru forgalmi árának megfelelt; és így helyes a fellebbezési bíróságnak az a jogi álláspontja, amellyel azt kutatta, hogy a kérdéses faárunak akkor, amikor az az alperesek részére átadatott, az átadás helyén mi volt a szabadforgalmi ára. A fellebbezési bíróság az elsőbírósági ítéletből átvetten megállapította azt, hogy a kérdéses faanyagnak szabad forgalmi vételára köbméterenként 2500 korona volt. A fellebbezési bíróságnak eme ténymegállapítása ellen mindkét fél által intézett felülvizsgálati támadásnak nincs elfogadható alapja. A fellebbezési bíróság, átvéve az elsőbíróságnak indokolását, tüzetesen es okszerűen megindokolta azt, hogy a meghallgatott szakértők közül miért fogadta el H. Lajos szakértőnek azt a véleményét, hogy a kereseti faárának a kérdéses időben szabadforgalmi ára volt és mert e szakértői szakvéleményében arra is kiterjeszkedett, hogy a Nb. 11. számlában foglalt egységár a forgalmi áraknak meg nem felelt, a fellebbezési bíróság azáltal, hogy a Nb. 11. alatti számlával és a Nb. 10. alatti okirattal külön nem foglalkozott, lényeges eljárási szabályt nem sértett. Minthogy pedig így a fellebbezési bíróság eljárási szabálysértés nélkül, nem nyilván helytelen ténybeli következtetéssel tüzetesen megindokoltan fogadta el H. Lajos szakvéleményét, az ez alapon, mint a szabad bírói meggyőződés kialakulásaképen megállapított az a tény, hogy a kérdéses faárunak 1920. március hó 4-én szabad forgalmi ára volt, s a Pp. 534. §-a alapján a felülvizsgálati eljárásban is irányadó. V. A fellebbezési bíróság által kifejtett okokból és azért, mert a lefoglalt faárura többen tartván igényt, az alperesek a hatósági intézkedésnek is megfelelően az igényjogosultak megnevezésével jogszerűen helyezték letétbe az Okáb. által tájékozás céljából ideiglenesen megállapított térítési árat; következésképen az, hogy a letett pénzösszeg időközben elértéktelenedett, az alperesek terhére nem róható, hanem a pénzromlás veszélye a felperes terhére esik. Helyes tehát a fellebbezési bíróságnak az a döntése is, hegy az alperesek által letett összeget, mint részteljesítést, a letétel idejében volt értékében az alperesek javára a maga egészében számításba vette és azt a felperes követeléséből levonásba helyezte, VI. De ugyancsak az általa kifejtett okokból helyesen állapította meg a fellebbezési bíróság az átértékelés mérvét és jogszabálysértés nélkül mel-