Kacsóh Bálint - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 27. 1933-1934 (Budapest, 1935)
50 Közigazgatási jog az 1924. évi július hó 22-én jogerőre emelkedett s a panaszosra kirótt pénzbüntetés is még ebben az évben lerovatott: nem akadálya annak, hogy a főszolgabíró az 1930. évi szeptember hó 24-én hozott határozatával a panaszos iparűzési jogát elvonhatta legyen. A panaszos által a panasziratban felhozott s a valóságnak megfelelő annak a körülménynek, hogy az ítéletben politikai jog felfüggesztés vagy hivatalvesztés kimondva nincs, — valamint annak a ténynek, hogy a panaszos nem szabadságvesztés büntetésre, hanem — bár vétség miatt — csupán pénzbüntetésre ítéltetett el, — nincs jelentősége, mert az idézett t.-c. 70. i§-a az iparűzési jog elvonása okául nem kívánja meg sem a szabadságvesztés büntetésre, sem az említett mellékbüntetésre való elítéltetést; a csalás vétsége, amely miatt a panaszos elítéltetett, nyilván nyereségvágyból elkövetett bűncselekmény lévén, a panaszos elítéltetése az iparűzési jog elvonására törnyes okul szolgált. Minthogy pedig a m. kir. közigazgatási bíróság az idézett t.-c. 70. §-ában biztosított hatáskörében csakis azt a kérdést bírálhatja el: törvényes alapon élt-e az iparhatóság a részére ugyanebben a §-ban biztosított, de szabad belátásától függő (diskréciós) jogával, hogy az adott esetben az iparűzési jogot elvonta, — ebben a hatáskörében a bíróságnak meg kellett állapítania, hogy a főszolgabíró a panaszos fent tárgyalt elítéltetése okából a panaszostól az iparűzési jogot törvényes alapon vonta el. Ennek folytán a bíróság azt a kérdést, vájjon a panaszosra nézve mindazok a körülmények, amelyek a törvény szerint lehetővé teszik azt, hogy az iparűzési jog a megbízhatóság hiánya vagy kétséges volta okából vonassék el, fennállanak'-e: nem vizsgálta. IV. Ellenben a megtámadott határozattal helybenhagyott főszolgabírói határozatnak azt a rendelkezését, amellyel a panaszos iparűzési joga határozatlan időre vonatott el, a bíróság megváltoztatta és a rendelkező rész értelmében határozott, a következő okokból: A felterjesztett iratokból megállapította a bíróság, hogy a) a. büntető ítélet indokolása szerint és a Btk. 92. §-a alkalmazásának tényéből következőleg is a panaszos által elkövetett bűncselekmények nem voltak súlyos természetűek; b) ebben a vonatkozásban tekintetbe vette a bíróság azt is, hogy az elítél tetés és a jogelvonás közt tetemes idő telt el; c) a panaszosra nézve, figyelemmel sok évtizedes működésére is, sem egyéni magatartása, sem iparosi működése tekintetében az iratok szeri.it beigazolt oly tények, amelyekből az ő megbízhatóságának teljes hiányát lehetne megállapítani, nincsenek; legfeljebb tehát a megbízhatóság csökkenéséről, kétségessé válásáról lehet szó; d) iparába vágó kihágás miatt csak néhány, nem jelentős esetben s csekélyebb pénzbüntetésre volt elítélve; annak pedig nincs nyoma az iratokban, hogy más természetű kihágás miatt is elítélve lett volna. Mindezek alapján a bíróság — szükségtelennek ítélve a panaszos áltai beszerezni kért gondnokság alá helyezési iratokba való betekintést — úgy ítélte, hogy az iparűzési jog elvonása idejének az elrendelésétől a jelen ítélet meghozataláig eltelt időn túlmenőleg való további fenntartása nincs arányban a panaszos által elkövetett cselekményekkel, illetve mulasztásokkal, sem