Kacsóh Bálint - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 27. 1933-1934 (Budapest, 1935)

582 Kereskedelmi jog. ben támadás tárgyául szolgáló mérlegek, amelyeket a vonatkozó évi közgyűlések elfogadtak és amelyekben az úgynevezett belső mérleg értékelésénél" közel harmadával alacsonyabban vannak az áruk értékelve. Ennek az alacsonyabb értékelésnek kellő igazolását nyújtja az a körülmény, hogy olyan árukról van szó, amelyek nagyarányú árhullámzásnak vannak kitéve, ami mellett a mindegyre fokozódó gazdasági válság a rendes kereskedői gondosság szempontjából az áruk értékelésénél messzemenő óvatosságot kívánt meg. Ezzel szemben nem volna döntő, ha való volna is a felperesnek az az előadása, hogy a kérdéses mérlegek lezárása idejében a szóban lévő áruk értékesítése kötések útján már biztosítva volt, mert ebben az esetben is sok oly jövőbeli eshetőséggel kellett számolni, amely a tényleg várható eredményt hátrányosan befolyásolta. Ehhez képest téves felperesnek az az érvelése, mintha a mérleg megállapításánál a viszonyok később bekövetkezhető alakulását figyelembe venni nem lehetne. Ellenkezőleg a gondos előrelátás a mérleg helyes felállításánál indokolttá teszi, hogy az értékelésnél azok a körülmények is számbavétessenek, amelyek az árú értékére visszahatást gyakorolhatnak. Az a lény, hogy az 1929. évi nyereséges üzleteredménnyel szemban HZ 1930. üzletévben olyan nagyarányú veszteség következett be és hogy az áraknak eső irányzata volt, nyilvánvalóvá teszi, hogy mennyire helyén volt az 1929. és 1930. évi üzleti mérlegekben az áruk értékelésénél követett óvatosság. Az a körülmény, hogy a 7000/1925. P. M. számú rendelet alapján készült és megállapított mérlegben az áruk értékelésénél hasonló óvatosság érvényesült, a mérlegfolytonosság szempontjából is indokolttá tette az óvatos értékelésnek a későbbi évi mérlegekben folyamatos alkalmazását, mert ellenkezőleg a későbbi mérlegegyenleg látszólagos nyereség feltüntetésére vezetett volna, ami sem a részvényesek, sem a részvénytársaság jól felfogott érdekét nem szolgálta volna. (1933. nov. 7. — P. IV. 5004/1932.) V. ö. Gr. XXIII. 926., 927., XXV. 858., jelen kötet 815. sorsz. III. 834, Kt. 199, §. 1, pont. — Vagyontárgyak alacsony értékelése, — A leltári tárgyak alacsony értékelése nem ütközik a Kt. 199. §. 1. pontjának rendelkezésébe, ha ez az alacsony értékelés nem megy túl azokon a határokon, amelyeket a gazdasági és jogi viszonyok józan mérlegelésén alapuló kereskedői előrelátás és óvatosság indokolttá tesz és ekként ez az alacsonyabb értékelés nem szolgál meg ném engedett és az egyes részvényes jogainak kijátszására, vagy megrövidítésére irányuló célokat. (K. 1933. jún. 7. — P. IV. 1053/1932.) V. ö. az előbbi határozatot. 835. Kt. 199, §. — Részvénytársaság eredményszámlája. — I. A kereskedelmi gyakorlatban a részvénytársaságoknál szokássá emelt, eredménykimutatásnak (ú. n. eredményszámlának), mint a mérleg kiegészítőjének, szintén meg kell felelnie a K. T. 199. §-ából folyó (mérleg) valódiság követelményének. — II. Ezt az elvet pedig nemcsak akkor sérti az eredményszámla, ha