Kacsóh Bálint - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 27. 1933-1934 (Budapest, 1935)
580 Kereskedelmi jog. hívása szükséges: a társaság belső ügyvezetésének a keretébe tartozik, és nem érinti a cégvezetői kirendelés hatályosságát az, ha annál az igazgatóság ennek az alapszabályi rendelkezésnek eleget nem is tett. K. H. Erzsébet cégvezetői minőségének a cégjegyzékbe való bevezetését a L. Leóné részvénytársaság igazgatóságának két tagja kérte, akik nevezettet cégvezetővé kirendelték. A cégbíróság H. Erzsébet cégvezetői minőségének bejegyzését 6 sorszámú végzésével elrendelte. L. Leóné harmadik igazgatósági tag H. Erzsébetnek a cégbíróság fenti végzése folytán bejegyzett cégvezetői minősége törlését kérte és azt vitatta, mikép nevezettnek cégvezetővé történt kirendelése hatálytalan azért, mert habár az alapszabályok 20. §-a szerint az igazgatóság csak abban az esetben határozatképes, ha az igazgatóság valamennyi tagját meghívták és legalább két tag személyesen jelen van, arra az igazgatósági ülésre, amelyen H. Erzsébetet cégvezetővé kirendelték, őt meg nem hívták. Ennek a kérelemnek jogos alapja nincs. A cégbíróság a Kt. 41, §-a szerint reá ruházott törvényes felügyeleti és ellenőrzési hatáskörben az adott esetben csak azt volt köteles vizsgálni, hogy a cégvezetői kirendelés jogcselekménye a részvénytársaság alapszabályszerű cégjegyzésének, vagyis képviseletének megfelelően történt-e. Már pedig H. Erzsébetnek cégvezetővé történt kirendelése az elörebocsátottak szerint megfelel az alapszabályok 23. §-a ama rendelkezésének, amely szerint a részvénytársaság cégét két igazgatósági tag együttesen jegyzi. (. . . Mint a fejben . . .) Az ekként mellőzött igazgatósági tagnak a sérelem orvoslására — mint azt a kir. Kúria az igazgatósági tagok közt más vonatkozásban felmerült ellentét kérdésénél P. IV. 3626/1924, számú határozatában kimondotta — nincsen más útja, mint amelyet a Kt. 191. és 195. §-aiban meghatározott rendelkezések a részvénytársaság arra hivatott szerveiben kijelölnek. Ha tehát az igazgatóság egyik tagja az igazgatóság valamely intézkedése vagy magatartása folytán törvényes vagy alapszabályszerű hatáskörét érintve véli, kizárólag arra van utalva, hogy sérelmével a felügyelőbizottsághoz és a szükséghez képest a közgyűléshez, mint a részvénytársaságnak az ügyvezetés ellenőrzésére, illetőleg felülbirálatára hivatott törvényes szerveihez forduljon. Az ilyen kérdés bírói útra csak az arra vonatkozó közgyűlési határozatnak a Kt. 174. §-a alapján való megtámadása keretében kerülhet. (1933. dec. 19. — Pk. IV. 2114/1933.) V. ö. Gr. XXII. 1054., XXIII. 925., XXVI. 867. 832, Kt. 198. §. — Könyvek és iratok megőrzése. — A vagyonbukott részvénytársaság igazgatósági tagját az a kötelezettség terheli, hogy az átvett könyveket és iratokat a Cs. T. 112. §-ának második bekezdése értelmében megőrzés végett a csődtömeggondnoknak átadja, vagy ha már ezt nem tette meg, maga gondoskodjék a könyveknek a K. T. 30. §-a szerinti megőrzéséről. K. A fellebbezési bíróság a felperes fellebbezésében és 21. sorszámú