Kacsóh Bálint - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 27. 1933-1934 (Budapest, 1935)

Részvénytársaság. 827. 573 sére, s ennélfogva az ő jogellenes eljárásának eredménye, hogy II—III. r. alperesek befizetett pénzüknek a kvótát meghaladó részét elveszítették. A perben azonban nem nyert beigazolást, hogy az alperes valami jogellenes magatartást tanúsított volna. Tagadta felpereseknek azt a tényállítását, mintha maga részéről 10.000 millió koronának s a B. csoport részéről ugyancsak 10.000 millió koronának feltétlen behozatalát helyezte volna kilátásba. Felperesek pedig ezt a tényelőadásukat nem igazolták. Alperes felelőssége tehát a II—III. r. felperesek által alaptőkeemelés céljaira befizetett összegek tékintetében sem áll meg. 6. A Pénzintézeti Központ 22. sorszámú jelentése szerint a M. Bank Rt. egyik főtisztviselője a kényszer felszámolás elrendelése után azt jelentette, hogy 1925. augusztus hó 12. és 13. napjain a Bank folyószámlakönyveibe szabálytalan bejegyzéseket és átvezetéseket teljesített felettesei utasítására. De minthogy a felperesek maguk sem állították, hogy ezek az állítólagos cselekmények az alperes utasítására történtek volna, minthogy nem állították, hogy az őket ért károk s ez állítólagos visszaélések között összefüggés állana fenn, a Kúria az ügy elbírálásánál ennek a körülménynek jelentőséget nem tulajdonított. Minthogy tehát az alperes terhére sem törvénybe vagy alapszabályokba ütköző vétkes cselekmény vagy mulasztás a felpereseket károsító egyéb jogtalan cselekmény megállapítást nem nyert, a fellebbezési bíróság ítéletének a fentiekkel nem ellenkező helyes indokai szerint is, az anyagi jog sérelme nélkül utasította el a felpereseket keresetükkel s minthogy az alperes csak a költségek felemelése végett élt fellebbezéssel az I. bíróság ítélete ellen, eljárási szabálysértés nélkül marasztalta őket a fellebbezési eljárás költségében is. (1933. jún. 22. — P. VII. 1555/1932.) 827„ Kt. 189. §. — Igazgatóság tagjaínak felelőssége forgalmi adóért. — I. A bírói gyakorlat által követett jogszabály szerint egymásközöttí viszonyukban az adósok, amennyiben törvény vagy jogügylet másként nem rendelkezik és az egyetemlegesség keletkezésének körülményeiből más nem következik, egyenlő arányban kötelesek teljesíteni. Ebből a szabályból önként folyik, hogy mihelyt a kötelezettség a hitelezővel szemben lejárt, mindegyik adósnak kereseti joga van a többi ellen arra, hogy a hitelező kielégítéséhez az őket terhelő arányban hozzájáruljanak. — II. Ehhez képest nemcsak ahhoz van joga az adósnak, hogy a hitelezőnek általa való kielégítése esetén a többi adóstól az őket terhelő arányban visszkeresetileg megtérítést követelhessen, hanem már a hitelező kielégítése előtt igényelheti, hogy a többi adós a hitelező kielégítése tekintetében hozzájárulási kötelezettségének megfeleljen. — III. A törvény idézett rendelkezése az igazgatóság tagjainak az adóköteles vállalattal való egyetemleges felelősségét az általános forgalmi adóért vétkességükre tekintet nélkül feltétlenül megállapítja. Az igazgatósági tagok közötti viszony szempontjából azonban a vétkesség kérdé-