Kacsóh Bálint - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 27. 1933-1934 (Budapest, 1935)

570 Kereskedelmi jog. Egyébként a felperes kára már korábban bekövetkezett s így a kifejtettekre tekintettel a bizottság ügyvezetése és a felperes károsodása között az okozati összefüggést megállapítani sem lehet. A fellebbezési bíróság tehát az anyagi jog megsértésével állapította m^g az alperesnek, mint az I. bank igazgatósági tagjának a felperes káráért való felelősséget. (1933. okt. 24. — P. IV. 1022/1933.) 825, Kt. 187., 189. §. — Igazgatóság tagjának felelőssége csődkérés elmulasztásáért. K. I. A fellebbezési bíróság által elfogadott, az elsőbíróság ítéletéből átvett meg nem támadott tényállás szerint a felperes a H. Rt. sz.-i cég. részvényeiből 5837 darabot 12.000 P vételáron megvett és a vételárat kifizette. , A nevezett részvénytársaság vagyoni tönkremenetele folytán értéktelenné vált részvényeinek ezt a vételárát, mint kárának megtérítését, a felperes az alperesektől, a részvénytársaság igazgatóságának tagjaitól, azért követeli, mert annak ellenére, hogy a részvénytársaság tartozásai annak a vagyonát már az 1928. évben meghaladták, az alperes igazgatók a csődnyitási kérelem beadását elmulasztották. (K. T. 187. §.), de a részvénytársaság ügyvitelében nagyfokú mulasztások és szabálytalanságok is történtek. II. A részvénytársaság igazgatóságának tagjai felelnek ugyan azért a kárért, amelyet törvény, vagy alapszabályellenes cselekvésükkel vagy mulasztásukkal másoknak okoznak. (K. T, 189. §.), az irányadó tényállás szerint azonban 1927. évi július hó 4.-e óta a felperes is a részvénytársaság igazgatóságának tagja lévén, a csődnyitási kérelem beadásának elmulasztásáért a felperest is ugyanolyan felelősség terheli, mint az alpereseket; ebből folyóan helyes a fellebbezési bíróságnak az a jogi álláspontja, hogy a csődnyitás elmaradásából származható esetleges kárát, amelynek keletkezésénél a felperes nem kisebb mértékben, mint az alperesek, közrehatott, a részben szintén hasonló kárt szenvedő alperesektől a perbeli eset körülményei között jogszerűen nem követelheti. III. A fellebbezési bíróság az elsőbíróság ítéletéből átvett indokolással tényként azt állapította meg, hogy a részvénytársaság ügyvezetésében lényeges szabálytalanság nincsen, csupán a könyvelés volt a V. István vizsgálata idején elmaradva. Minthogy az idevonatkozó tényállást a fellebbezési bíróság kellően tisztázottnak látta, az e tárgyban csupán általánosságban, a tények tárgyilagos' megjelölése nélkül kért további bizonyításfelvételt a fellebbezési bíróság indokoltan, jogszabálysértés nélkül mellőzhette. Az irányadó tényállásban tehát erészben nincsenek megállapítva olyan törvény- vagy alapszabályellenes alperesi cselekmények vagy mulasztások, amelyek a felperes részvényeinek elértéktelenedésével okozati összefüggésben állanának. IV. Az az esetleges tény, hogy a részvények megvételekor a részvénytársaság vagyoni helyzete tekintetében a felperes tévedésben volt, alapot adhatna — feltételei fennállása esetén — arra, hogy a szóban lévő vételi ügyletet a felperes az eladóval szemben tévedés címén megtámadja és a vételárat az eladótól visszakövetelje; ez a tény azonban közömbös ebben