Kacsóh Bálint - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 27. 1933-1934 (Budapest, 1935)

568 Kereskedelmi jog. nyibcn pedig a társaság tartozásai annak vagyonát meghaladják, ezt a körülményt csődnyitás végett az illetékes törvényszéknek bejelenteni tartozik. — III. Az igazgatósági tagnak a K. T. 10. címében szabatosan körülírt kötelességein felül az ügyvezetésnek a törvényben és az alapszabályokban meghatározott módon való irányítása és általános jellegű ellenőrzése is kötelessége. Ez az irányítás és ellenőrzés azonban nemcsak az igazgatósággal, mint testülettel, de az egyes igazgatósági taggal szemben sem terjedhet ki az egyes ügyletek megkötésére és az ügyletek lebonyolításának részleteire, különösen nem olyan ügyletek tekintetében, amelyek a r. t. szokásos üzletvitelének tárgyai. K. A részvénytársaság igazgatóságának tagjai a K. T. 189. §. második bekezdése értelmében a tisztségükből folyó kötelezettségeik elmulasztásából keletkezett károkért a károsultnak egyetemleg felelnek. (... Mint a fejben I. és II. a. .. .) Ha tehát 1925. évi január hó 29-én, illetve 30-án, amikor a felperes az I. banktól a L. Rt. elsőbbségi kötvényeit megvette, az I. bank alaptőkéjének a felének elvesztése, avagy a bank fizetőképtelensége bekövetkezett s erről az alperes tudott, vagy az igazgatósági tagtól megkívánt rendes kereskedői gondosság mellett tudhatott s ennek dacára elmulasztotta a K. T. 187, §-ában előírt kötelessége teljesítését, úgy az ebből eredő kárért a felperessel szemben felelősséggel tartoznék. Az I. Rt.-nek egyik legnagyobb részvényese (15% részvénytulajdon) és legnagyobb hitelezője az Ö. B.-bank 1924 őszén az I. banknál revíziót tartoll és ennek eredményeként a kiküldött revizor 1924. évi nov. 28-án kelt jelentésében azt állapította meg, hogy a bank aktív és alaptőkéje sértetlen. Az alperes tehát teljes jóhiszeműséggel fogadhatta el a banknál nagy mértékben érdekelt részvényes kiküldött szakembere által végzett ennek a revíziónak eredményét s így arra való tekintettel, hogy a felperes maga sem állítja, de a perben sincs adat arra, hogy ezt követően az elsőbbségi kötvények vételéig oly változás történt volna, amely a bank helyzetét az 1928. novembervégi állapottal szemben rosszabbította volna, azt kell megállapítani, hogy az alperesnek a rendes kereskedői gondosság kifejtése mellett sem lehetett 1925. évi január hó 29. és 30-án tudomása olyan tényekről, amelyek a K. T. 187. §-ában foglalt intézkedések megtételét tették volna az igazgatóság kötelességévé. Az alperesnek, mint az I. bank Rt. igazgatósági tagjának a felperessel szemben való kártérítő kötelessége szempontjából csak a banknak az 1925. évi január hó 29., illetve 30-án volt vagyoni állapota és az alperesnek erről szerzett, illetve gondosságmulasztás nélkül szerezhető tudomása bír jelentőséggel. Az a kérdés tehát, hogy ezt követőleg 1925. év április 1-én, amikor a részvényesek végrehajtó-bizottság elnevezéssel bizottságot alakítottak, milyen volt a bank vagyoni helyzete, valamint az a további kérdés, hogy erre nézve a bizottság tagjai milyen nyilatkozatokat tettek, ha ezek a nyilatkozatok tartalmilag a valóságnak megfeleltek is, okozati összefüggés hiányában a felperesnek a K. T. 187. §-ának megszegésére alapított kereseti igénye tekintetében súlytalan. A Rt. kényszerfelszámolása rendén a kényszerfelszámolás elrendelését