Kacsóh Bálint - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 27. 1933-1934 (Budapest, 1935)

Közkereseti társaság. Részvénytsg, 813—815. 559 saság megalakulása esetére majd át fog venni és tovább fog folytatni. (K. 1934. ápr. 26. — P. VI. 5316/1933.) 815, Kt. 157, §, — Részvénytársasági alapszabályok, — Felügyelő-bízottság kiegészítése. — Osztalékjog. — LAK. T. 194. §-ában a felügyelő bizottsági tagok legkisebb számára vonatkozó rendelkezés csak abban az esetben irányadó, ha az alapszabályok eltérőleg nem intézkednek. Amennyiben azonban a felügyelő bizottság tagjainak legkisebb számát az alapszabályok a törvényben megkívánt számnál magasabban állapítják meg, úgy a felügyelő bizottság kiegészítése végett az igazgatóságnak a törvénynek megfelelően már akkor intézkedni kell, ha a felügyelő bizottság tagjainak száma ez alá a legkisebb szám alá csökken. — II. Az alapszabályoknak azt, hogy a közgyűlésnek a tiszta nyereség hováfordításáról szóló határozata nem sértheti a részvényesek osztalékjogát határozottan kifejezésre kell juttatnia. — III. A tiszta nyereség hováfordításáról határozó közgyűlés (esetleg az igazgatói jelentésben foglaltakra utalással) megfelelően feltárni tartozik azokat a rendkívüli üzleti körülményeket, amelyek miatt a tiszta nyereségnek az alapszabályszerű levonásokon felüli összegét is részben vagy egészben kivonja a részvényesek közt felosztás alól. K. Az alapszabályok 54. és 79. §-ainak módosítását illető fölhívást a m. kir. Kúria alaposnak találta. (. . . Mint a fejben I. a. . .) s ekként az alapszabályok 54. §-ának a felhívás értelmében való módosítása szükséges. A másodbíróság helyesen fejtette ki, hogy az alapszabályok 79. §. második bekezdésének rendelkezése mostani szövegezésében nem biztosítja a részvényeseknek az alapszabályszerű levonások után fennmaradó tiszta nyereségből az osztalékhoz való igényét s alkalmas lehet arra, hogy többségi határozattal a részvényeseknek a K. T. 163. §-án alapuló osztalék igénye meghiusíttassék. Ez a §. ezért világosan és oly módon szövegezendő, hogy a részvényeseknek a tiszta jövedelemből a vállalat érdekeinek nyilvánvaló veszélyeztetése nélkül való részesedése határozottan biztosíttassák s az többségi határozattal elvonható ne legyen. (. . . Mint a fejben II. a. . . .) Annak eldöntése azonban, vájjon az osztalékjog kiemelt értelmű megsértése fennforog-e, csak az üzleti helyzet szükségleteinek ismeretében a vonatkozó közgyűlési határozatnak a cégbíróság által hivatalból való felülvizsgálásánál, továbbá a K. T, 174. §-a szerint netán megindított megtámadási per keretében esetenkint történhetik. Ennek az elbírálásnak lehetővé tétele érdekében (. . . Mint a fejben III. a. . . .) Az alapszabályok megfelelő módosítására azonban a m. kir. Kúria nem találta szükségesnek rendkívüli közgyűlésnek összehívását és ezért arra a legközelebbi rendes közgyűlésig adott határidőt. (1933. nov. 8. — Pk. IV. 4504/1933.) Ad II. v. ö. Gr, XXV. 844.; ad III. v. ö. Gr. XXIII. 907.