Kacsóh Bálint - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 27. 1933-1934 (Budapest, 1935)

556 Kereskedelmi jog. az üzlet sikeres viteléhez szükségesek, sorozandó a társaság tagjainak egymás iránti olyan magaviselete is, amely a társaság alapját tevő kölcsönös bizalmat és megbecsülést köztük meg ne rendítse és lehetetlenné ne tegye a társas felek egy célra törekvő működését. Ha tehát a társaság egyik tagja olyan magatartást tanúsít, amely okvetlen maga után vonja a másik társtag iránta való bizalmának és megbecsülésének a megrendülését, és ennek folytán a közös munkálkodás eredményességének a lehetetlenülését: ez a körülmény alkalmas annak megállapítására, hogy azok a „lényeges feltevések, amelyek mellett a társaság keletkezett, többé nem léteznek", K. Ilyen esetben pedig a K. T. 100. §-a értelmében mindenik társasági tagnak jogában áll a társaság feloszlását a kikötött idő eltelte előtt, vagy amennyiben a társaság bizonytalan időre köttetett, előleges felmondás nélkül követelni. Annak megítélését, hogy forog-e fenn ilyen eset, a K. T. 100. §-a — néhány eset példaszerű felsorolásával, — a bíróságra bizza.. Az adott esetben a fellebbezési bíróságnak az elsőbírói ítéletből átvett ténymegállapítása szerint a peresfelek között már az 1932. június hó 1-ét megelőzően is kölcsönös szemrehányások és zsörtölődések, sőt gyanúsítások történtek és ilyen előzmények után következett be a felperes részérői kereset alapjául egyedül panaszolt 1932. június 1-én felmerült az az incidens, hogy a közös üzleti helyiségben megjelenő felperest és a társaságnál alkalmazásban levő fivérét az alperes fia az irodahelyiség ajtaját kinyitva s kezeit fenyegetően felemelve és az ajtóra mutatva, oly durva hangon utasította ki az irodahelyiségből, hogy a felperes és fivére az esetleges tettle: gességtől tartva, az irodahelyiséget ott is hagyták. Tényként állapította meg a fellebbezési bíróság azt is, hogy ennél az incidensnél az alperes is jelen volt és fiának ezt a durva fellépését szó nélkül tűrte. Az alperes a fellebbezési bíróságnak ezeket a ténymegállapításait felülvizsgálati kérelmében megtámadta ugyan, ez a támadása azonban sikerre nem vezethetett, mert a fellebbezési bíróság az ítéletében felhozottak, valamint az elsőbíróság ítéletéből felhívottak szerint a tárgyalás és a bizonyítás összes adatainak kellően indokolt mérlegelésével a Pp. 270. §-ának megfelelően előadta azokat az okokat, amelyek meggyőződését előidézték. " Az irányadó tényállásból pedig helyes a fellebbezési bíróságnak az az álláspontja, hogy az alperesnek az a magatartása, amely szerint fiának a felperessel és a vele jött fivérével szemben tanúsított durva fellépését türíe és az ellen nem lépett fel, okul szolgál a társas viszony felbontására, mert nyilvánvaló, hogy az alperesnek fenti magatartása, figyelemmel a megállapított előzményekre is, alkalmas volt a felperesben a társa iránti bizalmat és megbecsülést megrendíteni és ebből folyóan a további kölcsönös megértést és közős munkálkodást lehetetlenné tenni. Minthogy ezek szerint azok a ^lényeges feltevések", amelyek mellett a peres felek által alapított közkereseti társaság keletkezett, már nincsenek meg: a fellebbezési bíróságnak a most említett jogi álláspontjára fektetett