Kacsóh Bálint - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 27. 1933-1934 (Budapest, 1935)

554 Kereskedelmi jog. mellőzött — azt a tényállást fogadta el a Te. 40. §-a értelmében valónak,, hogy B. Jakab és B. László közt akkor, midőn az utóbbi, a ,,B. Jakab és. fia" cégbe, ennek tagja gyanánt belépett, a tagok jogait és kötelezettségei! szabályozó alakszerű szerződés nem létesült, B. László a társaságba vagyont nem vitt be, sőt atyja, B. Jakab őt csak azért nagykorúsította és vette be vagyon nélkül a cégbe, hogy a jól menő üzlet útján neki előnyös társadalmi helyzetet biztosítson s megnősülhessen. Megállapította a kir. Kúria a már említett bizonyító adatok alapján azt is, hogy a cég könyveiben a tőke mindig B. Jakab tőkeszámláján szerepelt, B. László nevén tőkeszámlát nem nyitottak sem közvetlen befizetés útján, sem pedig oly módon, hogy a B. Jakab tőkeszámlájából szakítottak volna ki erre a célra valamely összeget és bár található az üzleti könyvekben B. László nevére szóló magánszámla az 1923. évtől 1929. évig s ezen jelentős összegek is szerepelnek mint olyanok, melyek B. Lászlónak fizettettek, de ezek ellentétele gyanánt sehol sem szerepel az üzleti nyereség valamely részének javára való írása, valamint hogy B. Lászlónak a cégből való törlését megelőzően az üzleti vagyon már csökkenő irányt mutatott, ami annak a jele, hogy az üzlet nem volt nyereséges, évekre visszamenően veszteség mutatkozik és B. Lászlónak a cégből való kitörlése idején a könyvek alapján kimutatható vagyonilletősége nem volt. Erre a tényállásra való tekintettel nincs alap annak megállapítására, hogy B. Jakab B. Lászlóval, az utóbbinak a cégből való kilépése tárgyában a felperes jogainak kijátszására irányuló ügyletet kötött volna, tehát károsító cselekmény hiányában B. Jakab sem a vétkesen, sem a vétlenül okozott kár megtérítésére fennálló anyagi jogszabályok alapján nem kötelezhető a felperest a B. László ellen megítélt követelés behajthatatlanná váláta miatt ért kár megfizetésére. A felperes keresetének további alapja az volt, hogy B. Jakab és B. László között létrejött az az ügylet, amely szerint abban állapodtak meg, hogy az utóbbi, aki 1923. évi szeptember 14. napja óta ,,B. Jakab és fia" cégnek tagja volt, ebből a cégből kilép s ennek következtében tagsági minőségét a cégjegyzékből törölték, voltaképen nem is valódi, hanem színlelt ügylet és a felek ezzel egyedül azt célozták, hogy a felperes javára B. László ellen megítélt baleseti kártalanításnak végrehajtás útján való érvényesítését megakadályozzák. Ez a tényállítás annak alapjául, hogy a felperes baleseti kártérítés címén őt B. László ellen megillető követelését ,,B- Jakab és fia" céggel szemben érvényesíthesse, még az állított tények valósága esetén sem szolgálhat. Annak ugyanis, hogy a kérdéses ügylet a felperes jogainak kijátszására irányuló színlelt ügylet, az anyagi jog szabályai szerint az volna a következménye, hogy annak a felperessel szemben hatálya nincs és az ügyletet létesítő felek jogi helyzete az ügylet tartalmára való tekintet nélkül ítélendő meg. Ebből tehát az következnék, hogy B. László tovább is a társaság tagja gyanánt szerepelne, amely esetben pedig nem az a helyzet állana be, hogy a felperes követeléséért a társaság felel, hanem az, hogy a felperes a Kt. 95. §-a értelmében a társasági viszonyból járó esetleges kamatok, munkadíj,,