Kacsóh Bálint - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 27. 1933-1934 (Budapest, 1935)

Ü50 Kereskedelmi jog. az ügynök a maga munkaerejét egészben vagy részben a munkaadó üzlete körében teljesítendő szolgálatokra ellenérték mellett állandóan és a munkaadóval mint főnökével függési viszonyban köti le. Ez ismérvek bármelyikének hiánya esetében az ügynök és az ennek közbenjáró tevékenységét igénybevevő fél között megbízási viszony keletkezik. — III. A szolgálati viszonynak általában nem lényeges ismérve az, hogy a munka ellenértéke már előre meghatározott állandó összeg legyen. Az a körülmény tehát, hogy az ellenérték az ügynök javára egészben a megkötött ügyletek után elért jutalékban van megállapítva, a jogügyletnek szolgálati szerződéssé minősítését ki nem zárja. — IV. A szolgálat kizárólagossága nem feltétlen ismertetőjele a szolgálati jogviszonynak, mert az alkalmazott a főnöke engedelmével vagy tudtával más részére is fejthet ki tevékenységet. — V, Lényeges azonban, hogy az ügynök a maga munkaerejét függőségi viszonyban kösse le a munkaadó javára, mert e nélkül az ügynök nem mint a munkaadó segédszemélyzetének a tagja, hanem mint önálló kereskedő (önálló ügynök) jár el. K. Nem teremtett függőségi viszonyt a felek közt az a körülmény, hogy az alperes a megállapodás alkalmával egy bizonyos vevőkört jelölt ki a felperes számára, viszont egyes vállalatok látogatását kizárta, mert ezek a. rendelkezések mint a megbízó ügyeinek megbízásszerű vitelét meghatározó intézkedések a megbízási ügylet természetéhez tartoznak. Nem ellenkezik a megbízási viszony természetével, hogy az alperes igazgatója egyes esetekben elkísérte a felperest üzletszerző útjára. Épp ily kevéssé lehet a függőségi viszonyra következtetni a 3. ./* alatti levél tartalmából vagy hangjából" sem, mert a levélben nincs főnöki meghagyás és a felperes alárendeltségi helyzete sem jut kifejezésre, amennyiben a levél a megbízási jogviszonyban álló önálló kereskedők közt szokásos írásbeli érintkezésnek felel meg, A függőségi viszony fenn nem forgásán kívül az a körülmény is a megbízási viszonyra, tehát az alkalmazotti minőség hiányára mutat, hogy a felperes ügynöki tevékenységének ellenértékéül megszabott 1% jutalék, eltérően a munkavállalók létfenntartására szükséges munkabérnek rövidebb visszatérő időszakokban szokásos esedékességétől, csak félévenként utólag volt elszámolandó. Ezért helyes a fellebbezési bíróságnak az a jogi döntése, hogy a felek közt nem szolgálati, hanem megbízási jogviszony létesült és így a felperes felmondási időre illetményt nem követelhet. (1933. jún. 14. — P. II, 2419/ 1931.) 804. Kt. 55, §„ — Ügynöki jogviszony elbírálásánál irányadó szempontok, — Megbízási jogviszony fennállásának megállapítása, — Az ügynök üzletszerző tevékenységének az igénybevétele nemcsak szolgálati szerződéssel, hanem megbízási szerződéssel ís történhet, K. A felperesek az alperes cég helyi képviselői voltak, akiknek a tevékenysége lényegében az üzletszerző ügynök tevékenységével esik egy tekintet alá.