Kacsóh Bálint - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 27. 1933-1934 (Budapest, 1935)

544 Kereskedelmi jog. Felperesnek ez az érvelése nem helytálló. A megrendelések gyűjtésére vonatkozó jogszabályok alkalmazása szempontjából tehát nincs jelentősége annak a ténykörülménynek, hogy L r. alperes a gépet előzetes megtekintés után rendelte meg. Az ügylet joghatályának elbírálásánál egyedül az a kérdés döntő, hogy a megrendelés a felperes, mint bej. cég kereskedelmi telepének helyén tör­tént-e, vagy sem. Helyesen indult ki tehát a fellebbezési bíróság a felek között vitás jogkérdés eldöntésénél annak a kérdésnek a vizsgálatából, hogy Veszprémben — ahol a felperes tényállítása szerint az I. R. alperes a kör­levelet aláírta — volt-e a felperes budapesti cégnek olyan üzleti telepe, ahol ügyletek kötésével önállóan és rendszeresen foglalkozott. Ilyen telep hiányában a fellebbezési bíróság a felhívott jogszabályok helyes alkalmazá­sával minősítette a felperes telephelyén kívül gyűjtött megrendelés alapján, az illetékes községi elöljáróság hiteles közreműködése nélkül létrejött ügy­letet az alperesekkel szemben hatálytalannak. Ezzel a döntéssel szemben alaptalanul vitatja a felperes, hogy az I. rendű alperes által előzetesen megtekintett és megvizsgált gép megvételénél nem forogtak fenn azok a hátrányok, amelyektől az 1900: XXV. t.-c. és a m. kir. Kúria 44. számú polgári jogegységi döntvénye a megrendelő kis­birtokost védeni kívánta és így a jelen esetben ezek a jogszabályok már ez okból sem nyerhetnek alkalmazást. Alaptalan ez az érvelés, mert a fel­hívott törvényes rendelkezések célja egyfelől a hazai, másfelől a helyi ipar és kereskedelem védelme volt a külföldi, illetve a nem helyi ipar és keres­kedelem versenyével szemben, már pedig a helyi ipar és kereskedelem érde­keit a nem helyi iparos, kereskedő vagy megbízottaik részéről gyűjtött meg­rendelések egyaránt sértik, akár látatlanba minta, árjegyzék, vagy közlés, akár megtekintés alapján is történtek azok. De minden esetben fennforog az a lehetőség is, hogy a megrendelésgyüjtők a vétel jogi és gazdasági követ­kezményei felöl tájékozatlan kisbirtokosokat olyan nagyobb gazdasági gépek megrendelésére bírják rá, amelyek gazdasági erejüket és szükségletüket meg­haladják és végeredményben vagyoni romlásukat okozzák. A hivatkozott jog­szabályok pedig a fentemlített céllal párhuzamosan, azt a közérdekű célt is szolgálják, hogy ezektől a hátrányoktól a kisbirtokosokat megóvják. (1933. dec. 11. — P. I. 13.942/1933. — K. J. XXXI. 60.) 796- (Kt. 45. §.) 1900: XXV. t.-c. — Gazdasági gép vétele. — Annák, hogy a vevő utólagos magatartása folytán a vételügy­let joghatályosan megkötöttnek vétessék, nem lehet akadálya, hogy a vevő a jogi helyzetét és kötelezettségét az akkori jog­gyakorlatnak megfelelően, tévesen ítélte meg. (K. 1934. márc. 7. — P. VII. 250/1933.) 797. (Kt. 45. §,) 1900: XXV. t-c. — Gazdasági gép vétele. — Lényeges az, hogy a megrendelő levélnek a megrendelő ré­széről való aláírása — ha annak az elől járósági hitelesítésére van szükség, a községi elöljáróság jelenlétében történjék. K. Egymagában véve az a körülmény, hogy a vevők nem a községházán írták alá az F. alatti megrendelő levelet — az ügylet hatálytalanságának megállapítására alapul nem szolgálhat; mert a fenthivatkozott rendelet nem

Next

/
Oldalképek
Tartalom