Kacsóh Bálint - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 27. 1933-1934 (Budapest, 1935)
Üzletátruházás. 792. 541 pedig valaki a kereskedelmi üzlet folytatásához szükséges jogi és gazdasági berendezkedést megkezdi, ezáltal a kereskedelmi ügyletekkel való iparszerü foglalkozást megalapította; és amint egyfelől üzleti kötelezettségeknek tekintendők azok a kötelezettségek, amelyeket valaki abból a célból vállalt, hogy iparszerü foglalkozását megkezdhesse, — üzletét megalapíthassa — (áruk beszerzése, üzleti helyiségek felépítése vagy kibérlése, kölcsön felvétele stb.) úgy másfelől üzleti vagyonná válnak azok a javak, amelyeket a fent írt kötelezettségvállalás útján szerzett. — II. Az üzletátruházás fogalmához nem kívántatik meg feltétlenül az üzlet minden alkotó elemének átadása és átvétele, hanem elegendő olyan jogi helyzetnek, vagy akárcsak olyan üzleti előnyöknek átengedése, amelyektől az adott eset körülményei között az üzlet folytatásának lehetősége függ. Már pedig a malomépület és annak alkotórészei, berendezése és felszerelése, a malomüzlet folytatásának legfontosabb tényezője. K. (. . . Mint a fejben I. a ) A nem vitás tényállás szerint M. V. és H. C. bej. közkereseti társaság 1921. év nyarán a Ny. városától ebből a célból csere útján megszerzett ingatlanon napi 12 waggon örlőképességű (egyelőre ennek csak egyharmad teljesítőképességgel beállított) modern malomból, továbbá gépgyár és vasolvasztóból, fafeldolgozó üzemből, köleshántoló és tésztaárúgyárból álló ipartelep létesítését határozta el, az ipartelep műszaki munkálataival a felperest bízta meg és annak alapján az ipartelep tervezett létesítményeiből a malomápület, a gép- és kazánház, kémény és hűtőtorony, egy-egy tisztviselő épület és munkásház készültek el részben vagy egészben. (15. sorsz. szakvélemény 4. old.) Az alperes beismerte, hogy ezt az ipartelepet az akkor már jórészt felépített malomépülettel (32. sorsz. 19. old.), a már meglevő és beszerelt, valamint a beszerzett (megrendelt), de még be nem épített alkatrészekkel együtt (20. sorsz.) 1921. évi november hó l.-ei leltári becsértékben 14,153.450 koronáért a közkereseti társaságtól adásvételi szerződés útján tulajdonul, megszerezte. (22., 32. sorsz.) Ekként az alperes, aki azt is beismerte, hogy a telep, mint napi 3 waggon termény őrlésére tervezett malom adatott és vétetett át (20. sorsz.) nem pusztán ingatlant vett a közkereseti társaságtól, hanem ennek kereskedelmi üzlete folytatására rendelt, vagyis olyan vagyonát, amelynek átruházásáról az 1908. évi LVII. t.-c. 1. §-a rendelkezik. (. . . Mint a fejben II. a. . . .) Következőleg az átruházó közkereseti társaságnak az ipartelepre vonatkozó üzletéből eredő tartozásaiért, — így kétségtelenül az ipartelep létesítésére irányuló felperesi műszaki munkálatokért fennálló tartozásáért is, amelyet az alperes igazgatói az ipartelep átvétele idején ismertek, — az idézett törvény alapján, az ipartelepnek az alperes részéről történt átvétele után igénybevett felperesi munkálatokért pedig a közvetlen megbízásnál fogva az alperes felelős lévén, ebből folyóan és a felperesnek a közkereseti társasággal 1921. évi július hó 20. napján kötött — (15. sorsz. E. •/.) — szerződése 11. pontjának a fellebbezési bíróság által helyesen felhozottak szerint