Kacsóh Bálint - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 27. 1933-1934 (Budapest, 1935)

Üzletátruházás. 789—791. 539­tartott végrehajtási árverés alkalmával a felszerelési tárgyak egy részét az alperes nevelt fia s illetve az alperes megbízásából L. Ferenc vette meg, s az alperes az ezt követően váltott iparigazolvány alapján vendéglői ás szállodai üzletét részben ezekkel az árverésen megvett tárgyakkal folytatja, nem alkalmas annak a megállapítására, hogy az árverés a hitelezők kijátszá­sát és az üzletnek az alperes részére valamely megállapodás alapján ily módon való megszerzését célozta. Ilyként pedig az alperes felelősségét ezen az alapon sem lehet megállapítani. (1933. szept. 21. — P. IV. 3729/1932.) V. ö.: Gr. XXIII. 881. 790. (Kt 20. §.) 1908: LVII. t.-c. 3, §. — Üzletátruházás. — Az üzlet átvételének az üzlet folytatása nem kelléke. • K. Azt a kérdést, hogy forog-e fenn üzletátruházás az 1908: LVII. t.-c. 3. §-a értelmében, az eset összes körülményei szerint kell megítélni. Idevonatkozólag a fellebbezési bíróság ítélete a tárgyalás és a bizonví­tás összes adatainak — különösen a 7. a) alatt csatolt adásvételi, — vala­mint a 7. b) alatt csatolt bérleti szerződés nem kifogásolt tartalmának — egybevetése és szorgos mérlegelése mellett, iratellenesség, — nyilván hsly­telen ténybeli következtetés — és jogszabálysértés nélkül, a Pp. 270. §-ának megfelelően, indokolási kötelességének eleget téve állapította meg, hogy a II. r. alperes az I. r. alperestől és üzlettársától: K. Herberttől 1929. április­17-én abból a célból, hogy apósának: W. Somának foglalkozása és m3gélha­tése legyen, — megvette az I. r. alperesnek be nem jegyzett üzletét összes gépeivel, tartozékaival, felszereléseivel és meglevő anyagával együtt 8000 P-ért azzal a megállapodással, hogy azoknak azonnali birtokába lép. Ezekt;t azután a II. r. alperes még aznap az I. r. alperesből és K. Hubertből, vala­mint W. Somából, a II. r. alperes apósából az Fc/a. csatolt szerződés sze­rint alakult társaságnak évi 1200 P-ént haszonbérbe adta, akik az üzemet az addigi személyzettel és vevőkörrel folytatták 1929. június végéig, ami­kor is a nevezettek az üzemet és a társas viszonyt megszüntették és a II. r, alperes azután az üzemgépeit és egyéb ingóságait eladogatta. Ebből a jogszabálysértés hiányában ehelyütt is irányadó tényállásból pedig — mivel az állandó bírói gyakorlat értelmében üzletátruházás forog fenn akkor is, ha — mint az adott esetben — az átruházás tárgyául szolgáló üzleti értékek az üzlet forgalmát, fennállását biztosítják s így a maguk összeségében a kereskedelmi üzlet folytatására alkalmasak, — s mivel az üzlet átvételének az üzlet folytatása nem kelléke: a fellebbezési bíróság íté­lete helyes okfejtéssel vonta le azt a jogi következtetést, hogy az adott eset­ben a vitatott üzletátruházás fennforog. (1933. okt. 13. — P. IV. 1896/1933.) V. ö. tartós szüneteltetés esetére a következő határozatot. 791. (Kt. 20. §.) — 1908: LVII. t.-c. 3. §. — Üzletátruházás. — Üzletátruházás meg nem állapítása bérelt ingatlan visszabo­csátása kapcsán készletek és könyvek visszahagyása alapján, ha az üzemet a birtokbavevő tartósan szünetelteti. K. Az I. r. alperessel szemben a felperes keresetét az üzlet átruházá­sáról szóló 1908. évi LVII. t.-c. 1. §-ára alapította. A fellebbezési bíróság által megállapított és meg nem fámadott tény­(

Next

/
Oldalképek
Tartalom