Kacsóh Bálint - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 27. 1933-1934 (Budapest, 1935)

44 Közigazgatási jog. hogy a körrendelet 7. pontja az igényjogosult elvált nőt is özvegyi nyug­díjban részesíteni rendeli, A községi alkalmazottak illetményeinek, továbbá az őket és özvegyei­ket és árváikat megillető ellátási díjaknak szabályozásáról szóló 62.000/ 1926. B. M. számú körrendelet az özvegyi negyedről külön és kifejezetten semmi irányban nem rendelkezik. Azonban a körrendelet V, fejezete (Vegyes és átmeneti rendelkezé­sek) 92. pontjának (2) bekezdése kimondja azt, hogy: „az 1925, évi 7000. M. E. számú rendelet VIII, fejezetében foglaltakat a községi alkalmazottak nyugellátása vagy kegydíj ellátása tekintetében értelem szerint kell alkaL mázni , . ." A 7000/1925. M. E. számú rendelet VIII. fejezetében foglalt 113. pontja foglalkozik a szóbanlevő háromhavi készpénzjárandóságokról és (2) bekez­désében azt a rendelkezést teszi, hogy: „ha a tényleges szolgálatban, illető­leg a nyugdíjazott állapotban elhalt tisztviselő vagy egyéb alkalmazott után az özvegyen kívül az 1912: LXV. t.-c. 51. §-ának 5. pontjában említett nő, vagy szülőtlen árvákkal egyenlőknek tekintendő árvák is maradtak hátra: az özvegy a szóbanlévő készpénzjárandóságoknak háromötöd részét kapja, a fennmaradó kétötöd részben pedig az említett nők és árvák egyenlő mértékben részesülnek." A (4) bekezdés pedig akkép szól, hogy: „ha az elhaltnak özvegye nincsen és utána az 1912: LXV. t.-c. 51. §-ának 5. pontjában említett nő, esetleg nők, vagy szülőtlen árvákkal egyenlőknek tekintendő árvák, vagy az említett nők és az említett árvák is maradtak hátra, a szóbanlévő kész­pénzjárandóságokban az említettek egyenlő mértékben részesülnek." Ezek szerint a kormányrendelet kétséget kizáróan igényjogosultságot biztosít az elvált, de egyébként igényjogosult elvált nők részére is a szó­banlévő készpénzjárandóságokhoz és azoknak megosztása felöl is — több igényjogosult esetében — részletesen rendelkezik. Minthogy a panaszos — nem vitásan — olyan igényjogosult elvált nő, amilyenről az 1912: LXV. t.-c. 51. §-ának 5. pontja említést tesz s minthogy a már felhívott számvevőségi jelentésből megállapíthatóan özvegy nem maradt hátra s így arról sem lehet szó, hogy az elhalt után, annak második házasságából szülőtlen árvákkal egyenlőknek tekintendő árvák is maradtak volna hátra: a felhívott kormányrendelet 113, pontja utóbb idézett (4) be­kezdésében foglalt határozmányok -értelmében, a panaszosnak a szóbanlévő készpénzjárandóságok teljes összegéhez való igényjogosultságát megállapí­tani és az ítélet rendelkező része értelmében határozni kellett. (1933. márc. 28. — 2850/1929. K. — 1426. E. H. — Kod. 1934. évi 1. f. 14.) 30. 7.000/1925. M. E. sz. r. U. p. i. bek., 5.600/1925. B, M, sz. r. 17. p. — AB) csoportbeli városi tisztviselők a fizetési fo­kozatokban éppen úgy előlépnek, mint az A) csoportbeliek, még akkor is, ha olyi fizetési osztály B) csoportjában vannak, mely fi­zetési osztály az általuk betöltött állásban most már el nem ér­hető. Kb, I. B. megyei város képviselőtestülete 230. kgy./1932. szám alatt hozott határozatával kimondotta, hogy azokat a tisztviselőket, akik a vá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom