Kacsóh Bálint - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 27. 1933-1934 (Budapest, 1935)

530 Öröklési jog kozott vagyon tekintetében — az 1924. évi július hó 1. napját megelőző időre vonatkozó értékek irányadók, az 1928: XII. t.-c. értelmében átértékai és alá esnek. (1934. febr. 20. — P. I. 3572/1933.) 775. Mt. 2028. §, — Kötelesrészbe betudása iskoláztatási költségeknek. — A taníttatási költségek abban az esetben, ha a szülők társadalmi állásával, vagyoni viszonyaival arányban állanak és nem járnak a vagyon állagának apasztásával, külön kikötés nélkül nem esnek betudás alá. K. A fellebbezési bíróság helyes indokolással mellőzte a 247. alattiban felsorolt összegeknek a felperes atyja, részére juttatott elöadományként való számításba vételét. Téves azonban a fellebbezési bíróságnak az az álláspontja, hogy a felperes kötelesrészébe atyjának taníttatási költségeit, ideértve az önkéntesi katonai szolgálattal felmerült költséget is betudta. Ezek a költségek ugyanis abban az esetben, (. . . Mint a fejben . . .) A perben azonban nem merült fel adat arra nézve, hogy az örökhagyók a felperes atyjának ezeken a címeken juttatott összegek betudását kikötötték, és tekintettel arra, hogy az örökhagyók hat gyermekük közül egyedül a felperes atyját taníttatták, azok a 100 magyar holdat meghaladó ingatlannal biró örökhagyók jövedelméből nyílván kikerültek s azokat az örökhagyók társadalmi állásához és vagyoni viszonyaihoz mérten sem lehet aránytalanoknak tekinteni. (1933. szept. 12. — P. I. 2015/1931.) Lásd a Gr. XXVI. 828. sorsz. határozatot. 776. Mt. 2028. §. — Kötelesrészbe betudása iskoláztatási költségeknek. K. Az alperesek az I. és II. r. felperes kötelesrész követeléseibe betudni kérték a szülők által nevezettek magasabb iskoláztatására fordított 1352 P és 1584 P-t kitevő kiadásokat. Arra nincs adat a perben, hogy a szülők ezeket az. iskoláztatási költségeket nevezett felpereseknek a betudás kötelezettségével adták, ennélfogva a bírói gyakorlat értelmében a betudás attól függ, hogy az iskoláztatási költségek megfelelnek-e a szülők társadalmi állásának és vagyoni viszonyainak és hogy a törzsvagyont apasztják-e vagy sem. A megállapított tényállás szerint a felek szüleinek az iskoláztatás idején mintegy 90 holdas gazdasága volt, amelynek az évi jövedelme 3600 arany koronát tett ki. Tekintettel arra, hogy a kérdéses költségek évek hosszú során át merültek fel és így az egy évre eső összeget a szülők tekintélyes vagyonuk jövedelméből minden megerőltetés nélkül fordíthatták az iskoláztatásra, tekintettel továbbá arra, hogy a tekintélyes vagyonnal rendelkező és gazdálkodással foglalkozó örökhagyók társadalmi állásának is megfelel a gyermekek magasabb iskoláztatása, helyes a fellebbezési bíróságnak az az álláspontja, hogy azok betudás alá nem esnek. Az alperesek felhozták ugyan, hogy éppen az I—II. r. felperesek iskoláztatásával felmerült költekezések miatt a szülők 24.030 K-t kitevő tetemes adósságot csináltak és hogy emiatt a birtokuk egy részét eladni kényszerültek, erre azonban a perben adat nem merült fel. Az a körülmény pe-