Kacsóh Bálint - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 27. 1933-1934 (Budapest, 1935)

Öröklésből kiesés. 749—751. 511 történt lemondása esetén a kielégítési jogügylet érvényessége az annak megkötésekor fennforgott vagyoni viszonyok alapján bírálandó el, ellenben a lemondó kiskorú tulajdonába átment kielégítési összegnek a gyámpénztári kezelés alatt bekövetkezett elértéktelenedése a kielégítési jogügylet érvényességét többé nem érinti. K. A lemondás érvényességének elbírálásánál, továbbá kielégítés esetén a fellebbezési bíróság helyes indokolása szerint nem hagyható figyelmen kívül a leszármazónak az az anyagi előnye sem, hogy az örökhagyó vagyonából már az örökhagyó életében részesül, a kapott ellenértékkel az örökhagyó haláláig is rendelkezhetik és annak hasznát élvezi, valamint, hogy az ő részesedése függetlenné válik azoktól az esélyektől, amelyeknek az örökhagyó vagyona a kielégítés után az öröklés megnyíltáig ki van téve. Mindezekre tekintettel a kir. Kúria megítélése szerint is a szakértői vélemény elfogadása mellett sem állapítható meg, hogy a felperes végkielégítése tárgyában kötött jogügylet a felperes sérelmére ellenérték nélkül való lemondást foglal magában, annál kevésbbé, mert a per adataiból az sem tűnik ki, hogy T. János és neje szül. P. Mária örökhagyók a felperesnek a kielégítésekor volt vagyonuk alapján számítható törvényes örökrészének megfelelő értéket kívántak juttatni és nem kevesebbet, amint az örökhagyó életében való kielégítés esetén a törvényes örökrész teljes értékének kiszolgáltatására irányuló akarat, illetve megegyezés a kielégítéssel kapcsolatos anyagi következményekre tekintettel nem is vélelmezhető. A fellebbezési bíróság az örökhagyók ingóságainak figyelmen kívül hagyásával jogszabályt nem sértett, mivel az ingók figyelmen kívül hagyását a felperes maga kérte. Az ingók figyelmen kívül hagyása mellett helyes lévén a fellebbezési bíróságnak tüzetesen megindokolt az a jogi álláspontja, hogy az 1877. évi XX. t.-c. 113. §-ának utolsó bekezdése a keresethez A. •/. alatt csatolt okiratban foglalt jogügylettel szemben nem alkalmazható, a jogügylet a felperest kötelezi. A felperesnek gyámpénztári kezelés alatt állott vagyonának elértéktelenedése miatt az alperesek kártérítésre sem kötelezhetők, mert a perben nem merült fel oly adat, amelynek alapján az alperesek az elértéktelenedésért felelőssé tehetők. (1933. máj. 19. — P. I. 2604/1931.) 751. Mt. 1769. §. — Öröklésről lemondás. — A törvényes öröklésről meghatározott személy javára irányuló lemondás kétség esetében csak arra az esetre szól, ha a meghatározott személy az örökhagyó után örököl. K. Az alperes a keresetlevélhez H. •/- alatt csatolt közokiratban arról a törvényes öröklési jogáról, amely őt szüleinek a közös végrendeletükben neki juttatott 'ingatlanilletőségeken kívül megvolt, vagy azután szerzendő vagyonában megillette volna, kifejezetten az említett közokiratban L. Kálmán névvel megjelölt fiának a javára mondott le, akinek a neve utóbb, törvénytelen származásának bírói megállapítása következtében, Cs. Kálmánra helyesbíttetett. A közjegyzői okiratban foglalt az a kijelentés, hogy az alperes a szüleivel fennálló öröklési kapcsolatból kilép, ugyancsak az alperes-