Kacsóh Bálint - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 27. 1933-1934 (Budapest, 1935)

Felelősség vétlen kárért. 725—727. 495 kozásként tartja üzemben a gazdasági gépet; kifejezésre jut ez a törvény ama rendelkezéséből is, hogy a géptulajdonos biztosítani köteles a munkásokat, tekintet nélkül arra, hogy gépével a saját gazdaságában, vagy mint vállalkozó, másnak a gazdaságában végeztet munkát. A gazdasági szakiskolák gazdaságában üzemben tartott gazdasági gépek ugyan részben szintén a gazdálkodás által elérni kívánt haszon céljait szolgálják, — de a gazdasági szakiskolák tulajdonképeni és legfőbb célja kimondottan az oktatás, s a gazdaság egész üzemében, így a gépeknél .s gazdasági munkások helyett tevékenykedő növendékek ezt a foglalkozásukit tanulás, a gazdaság minden ágában szükséges ismeretek megszerzése céljából, tehát nem mint gazdasági munkások teljesítik, következőleg a (. . . Mint a fejben I. a. . . .) Nem helytállóak ezek szerint a fellebbezési bíróságnak azok a jogi következtetései, amelyeket ahhoz a tényhez fűz, hogy a felperes a gazdasági munkáspénztárnál biztosítva nem volt. A felperes a balesetet szélmotor, tehát elemi erővel hajtott gép működése közben szenvedte el, s így a gép működtetése veszélyes üzemnek minősül, miért is az ügy elbírálásánál a veszélyes üzemre vonatkozó jogszabályok alkalmazandók. A keresettel szemben az alperes azzal védekezett, hogy a baleset kizárólag és egyedül a felperes súlyosan gondatlan magatartása folytán állott elő, amennyiben a legszigorúbb tiltó utasítás ellenére felperes a gép lassítása, vagy megállítása nélkül kísérelte meg a hajtószijjat a transmissiós kerékre feltenni, miközben az a karját elkapta, s így következett be a szerencsétlenség. Ide vonatkozóan a fellebbezési bíróság az első bírósággal egyezően azt állapította meg tényként, hogy a növendékek a gép kezelését illetőleg elméleti oktatásban részesültek, de a gép kezelésének egyes gyakorlati fogásait, így a leesett gépszij feltevését csupán egymástól tanulták meg, annak gyakorlati keresztülvitelére azonban oktatásban nem részesültek. A fellebbezési bíróság ezt a tényállást jogszabályellenesen, s anélkül állapította meg, hogy az e kérdésben felmerült bizonyítékokat kellően mérlegelte és kialakult meggyőződését tüzetesen megindokolta volna. (1933. dec. 18. — P. VI. 649/1933.) 727. Mt. 1741. §. — Sérült kizárólagos hibájából szenvedett baleset. — Közlekedési jelzések ismeretének hiánya. K. Ha való is, hogy a felperes a Budapest székesfőváros közúti forgalmának irányításánál alkalmazott közlekedési jelzéseket nem ismerte — amit különben csupán felülvizsgálati kérelmében hozott fel, — ez a körülmény már azért sem szolgálhat mentségére, mert annak következtében, hogy a Budapesttől alig 15—18 km. távolságra eső Dunakeszi községben lakik és az OTI-nak Budapesten lakós orvosi rendelőibe járó gyári munkásnő, már az is nagyfokú 'és a balesetttel is oki összefüggésben álló gondatlanságként esnék a terhére, hogy a jelzéseket megismerni elmulasztotta. A felperes azonban nemcsak abban vétkes, hogy a közbiztonsági közegek jelzéseinek figyelmen kívül hagyásával a tilos úttestre lépett, hanem ezenkívül az a magatartása is teljes mértékben gondatlan és a balesettel is