Kacsóh Bálint - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 27. 1933-1934 (Budapest, 1935)

Szolgálati szerződés. Vállalkozási szerződés. 668—670. 439 ez nem jelenti azt, hogy a vállalkozó a szerződésben fel nem sorolt munkákat is tartozik teljesíteni az ott írt ellenérték fejé­ben, hanem ennek a kikötésnek az értelme egyedül az, hogy a vállalkozók által szolgáltatott gépek és anyagok, illetve a szerző­dés értelmében teljesített munkák az üzemképesség szempont­jából megfelelőek. K. Az alperesek sz.-i vízimalmának átalakítására és újonnan való fel­szerelésére vonatkozó szerződéseket tartalmazó okiratokban a szállítandó, iiietvs javítandó gépek és alkatrészek, úgyszintén a teljesítendő munkák rész­letesen fel vannak sorolva s ebben a felsorolásbari azok a munkálatok, ame­lyek a jelen pernek a tárgyai, nem szerepelnek. Ha ezek a többletmunkaként érvényesített és a felperes ellen a beton­munkálatok alvállalkozója, W. János javára ilyenekként jogerős ítélettel megállapított létesítmények a malomüzlet üzemképességéhez szükségesek voltak is, s ha a szerződések értelmében a vállalkozók kötelezettséget vállal­tak is arra, hogy-a turbinát és a malmot üzemben, üzemképes állapotban adják át az alpereseknek, ez nem jelenti azt, hogy a íelperes az üzemképes átadás érdekében a szerződésben fel nem sorolt munkákat is tartozott telje­síteni az ott írt ellenérték fejében, hanem ennek a kikötésnek az értelme egyedül az, hogy a vállalkozók által szolgáltatott gépek és anyagok, illetve a szerződés értelmében teljesített munkák az üzemképesség szempontjából megfelelőek. Amennyiben pedig a malomnak, mint egységes egésznek üzemképessé­géhez a szerződésben foglalt teljesítményeken felül esetleg szükséges mun­kák díjazásaként is kívánták az alperesek az ott kitüntetett ellenértéket szolgáltatni, úgy azt világosan ki kellett volna fej ezniök akár olyan módon, hogy a kikötött ellenértékért a vállalkozóknak a malom üzemképességéhez szükséges minden, a szerződésben külön fel nem tüntetett munkákat is el kell végezniük, akár akként, hogy többletmunka, vagy pótmunka címén díj­felszámításnak helye nem lehet. Ily kikötés hiányában, ha a szerződést meg­előző alku alkalmával tettek is az alperesek olyan kijelentést, hogy nekik működésre alkalmas malmot kell kapniok, ezt a kijelentést, mint a szerző­désben ki nem fejezett és az abban foglalt kimerítő felsorolással ellentétes akaratnyilvánítást figyelembe venni nem lehet. A vállalkozók tehát a szerződésben írt ellenérték fejében csak az ott kimerítően felsorolt szolgáltatást tartoztak teljesíteni, az ezen felüli munkák és anyagok árának megtérítését, mint többletmunka-díjazást, a vállalkozási szerződés szabályai szerint jogosan követelhetik. A fellebbezési bíróság a W. János által felperes ellen indított perben meghallgatott szakértők véleménye alapján helyesen állapította meg a fel­peres által szolgáltatott többletmunkát és díjazandó pótmunkát. Az a meg­állapítás, hogy a szakértők véleménye a szerződések szövegének megfelel, nem iratellenes amiatt, mert a szakértők véleményük megalkotásánál csak a szerződések egyikét ismerték. A kifejtettek értelmében ugyanis mindaz a szolgáltatás, amely a szerződésekben világosan felsorolva nincs, többlet­munkának tekintendő. Mivel pedig a malom belső berendezésére vonatkozó Nb. 3. alattiban beton- és kőművesmunkáról egyáltalán nincs említés, annak eldöntésénél, hogy ily természetű többletmunka merült-e fel, egyedül az

Next

/
Oldalképek
Tartalom