Kacsóh Bálint - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 27. 1933-1934 (Budapest, 1935)

430 Kötelmi jog. kás. (L. még 2222/1923. M. E. R. 58. §-t, 3333/1924. M. E. R. 52. §-t; 5200/ 1926. M. E. R. 11. §-t; 8888/1927, M. E. R. 10. §-t.) Ugyancsak egyedül a bérösszeg százalékos járulékában kellett fizetni mérsékelhetésre való jog nélkül a kincstári haszonrészesedést, 20—25%-ot. (5555/1922. M. E. R. 67. §., 2222/1923. M. E. R. 59. §., 3333/1924. M. E. R. 53. §. és 1923: XXXII. t.-c. 9. §.) IV. A kifejtettekhez képest a jelen esetben — amikor a felek között megegyezés nincs — a felperes központi fűtési díj járuléka annyi százaléka az általa fizetett alapbérnek, amennyi százaléka az összes központi fűtési üzemi kiadás az összes bérnek. Az összes központi fűtési üzemi kiadásra nézve a felperes elfogadta a szakértői véleményhez (38) 7. jellel csatolt kimutatás 6. rovatában foglalt adatokat, amelyek szerint a szóban lévő 1926., 1927., 1928,, 1929., 1930. években az összes üzemi kiadások összege évenként: 19.536, 19.536, 20.685, 20.685, 20.685 P volt. Az összes bérekre nézve az alperes 55, sorszámnál csatolta a 3. 7. jelű kimutatást és ennek az első rovatában vannak az összbérek feltüntetve. Az 56. sz. végzésben foglalt bírói felhívásra a felperes ezeknek a helyes; ségét nem kifogásolta, — sem 57. sorsz. előkészítő iratában, sem utóbb a szóbeli tárgyalásokon nem nyilatkozott e tekintetben. Ezeket tehát a Pp. 266. §-a értelmében bizonyítani nem szükséges, hanem irányadókul fogadhatók el, így az irányadó összbérösszegek a jelzett években évenként: 85,555, 115.323, 165.426, 174.391, 170.239 P-t tettek. Tehát 1926-ban: 85.555 P összbérre volt 19.536 P összkiadás. így az utóbbi az előbbinek: 19.536 X 100 (85.555 = 22.83%). A következő években hasonlóképen számítva sorban: 16.94, 12.50, 11.86, 12.15, 11.86, 12.15%. Az 1931. év első negyedére 13.03%-ot lehet elfogadni, bár erre nézve a szakvéleményben már nincs adat; de irányadó lehet az 1930. évi 20.685 P összüzemi költség, tekintve, hogy a kimutatás szerint lényegében már 1925-től kezdve nincs nagy eltérés az évi kiadásokban és 1930-ról az 1931. év első negyedére köztudomás szerint sem történt lényeges változás a fűtőanyagok s különösen a koksz árában. Az évi összbér pedig a 3. •/• (55) szerint ebben az évben 158.745 P volt. így a százalék a fenti módon kiszámítva: 13.03%. Azonban nem vitás, hogy az alperes a felperestől csak az évi alapbér (34.000 a. K = 39.440 P) 10%-át követelte és szedte be központi díj fűtési járulék címén. Vagyis mindegyik évben kevesebbet, mint amennyi a felperesre a bér arányában esett volna. (1934. jan. 6. — P. VI. 913/1933.) 661. Mt. 1481. §, — Bérlő kötelezettsége bérleti idő leteltével épület emelésére. — Az, hogy a bérbevevők a bérbevett telken, a bérleti idő leteltével a bérbeadónak kárpótlás nélkül átadandó garage épület emelésére kötelezték magukat, a bérleti szerződést vállalkozói szerződéssé még nem változtatja át. K. A felperesek még az alperes férjével kötöttek megállapodást, amely szerint a G.-utca 13. szám alatti telket 1927. augusztus 1-től 1939. augusztus l-ig terjedő 12 évre, az első 3 évben 6000 P, a további 6 évben 8000 P és az utolsó 3 évben 10.000 P évi bér fizetése mellett bérbe veszik azzal a kötelezettséggel, hogy a telken saját költségükön autogarage épületet