Kacsóh Bálint - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 27. 1933-1934 (Budapest, 1935)
28 Közigazgatási jog. törvényerejű új jogforrásban szabályozott elbánásban kell részesíteni, és nem lehet helye ama jogszabályok alkalmazásának, amelyek reá nézve, a rendes végelbánás alá vonása esetén különben hatályosak volnának. Ebben az esetben vitán felül áll az, hogy a panaszosnak a tényleges szolgálatból elbocsátását takarékossági okokkal indokolt közérdek — amelynek az állás megszüntetésében kellett nyilvánulnia — tette szükségessé. Ilyen esetben pedig a kormányrendelet 77. pontja, illetőleg 87. pontjának (5) bekezdése a rendszeres fizetésben nem részesülő alkalmazott (ideiglenes kezelő, díjnok stb.) részére — a más esetekre különben érvényes jogszabályoktól eltérően — végkielégítéshez való igényt is biztosít akkor, ha még nem rendelkezik az állandó ellátásra jogosító és 15 évben megszabott beszámítható szolgálati idővel. Mindezek alapján azt kellett megállapítani, hogy habár a panaszos nem létszámapasztás során, hanem a 76. pontban megjelölt másik okból, az általa betöltött állás feleslegessé válta miatt, bocsáttatott el a tényleges szolgálatból: a kormányrendelet felhívott rendelkezései alapján a 77., illetve 90. pontban foglaltak szerint megszabandó végkielégítésre törvényes igényjogosultsággal bír. Ezért a panasz folytán az ítélet rendelkező része értelmében kellett határozni. (1932. dec. 13. — 1419. E. H. — Kod. 1933. évi 4. f. 112.) 19. 7.000/1925. M. E., 5000/1931. M. E. 5. §. — Azok a 65. életévüket betöltött nyugdíjasok, akik a 7000 1925. M. E. sz. rendeletben meghatározott fizetés alapján megállapított nyugdíj élvezetében állottak, az 5000/1931. M. E. sz. rendelet 5. §-ának b) pontja alá eső ama nyugdíjasok közé tartoznak, akiknek nyugdíját az itt megjelölt rendelet alapján 10%-kai kellett csökkenteni. Kb, Az iratok szerint a panaszos, aki saját állítása szerint az 1910. évi október hó végével helyeztetett nyugalomba és akinek nyugdíját 65. életévének betöltése okából a 7000/1925, M. E. sz. rendeletben megállapított fizetés alapulvételével állapították meg, a m. kir. földmívelésügyi miniszterhez intézett kérvényében kifogást tett amiatt, hogy nyugdíját az 5000/1931. M. E. sz. rendelet alapján 10%-kal csökkentették, holott szerinte 5%-os csökkentésnek lett volna helye s ennélfogva kérte a jogellenesen levont 5%-nak megfelelő összeg kiutalását. Kérelme azonban elutasíttatott. Ez ellen az elutasító határozat ellen irányul a panasz, amelyben a panaszos az illetéktelenül levont 5% visszatérítését és a további helytelen levonás megszüntetését kéri. Az 5000/1931. M. E. sz. rendelet 5. §-ának b) pontja szerint azoknak a nyugdíjasoknak nyugdíját lehet 10%-kal csökkenteni, akiknek nyugdíja a 9000/1927. M. E. sz. rendelet 21. pontja alapján nyert megállapítást. A 9000/1927. M. E. sz. rendelet 21. pontjában pedig azokról van szó, akik nyugdíjukat a 7000/1925. M. E. sz. rendeletben megállapított fizetés után kapják. A 6670/1927. M. E. sz, rendelet 1. pontja szerint azoknak a nyugdíjasoknak nyugdíját, akiké az 5000/1924. M. E. sz. rendeletben megállapított fizetés alapján lett megállapítva, fel kell emelni a 7000/1925. M. E. sz. ren-