Kacsóh Bálint - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 27. 1933-1934 (Budapest, 1935)

20 Közigazgatási jog. amelynél a fennálló jogszabályok a hadirokkantaknak kivételes elbánásban részesítését nem biztosítják. II. Az 1932: XII. t.-c, amint azt a törvény címe is mutatja, a m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszteri állást szüntette meg az 1932. évi június hó 30. napjával, — a 2. §-ban azonban a minisztériumot felhatalmazta, hogy a népjóléti és munkaügyi miniszter hatáskörébe tartozó ügyeknek az egyes miniszterek hatáskörébe utalásáról rendelettel intézkedjék, ami a 3.600/ 1932. M. E. szám alatt kibocsátott rendelettel meg is történvén, a népjóléti és munkaügyi minisztérium mint külön és önálló szervezet tényleg megszűnt. A minisztérium megszűnése következtében kétségen kívül helye volt annak, hogy a tisztviselők a hatályos jogszabályoknak megfelelő elbánásban részesüljenek, amely elbánás elsősorban a rendelkezési állományba helyezésben nyilvánult. A vitás kérdés csak az, hogy a minisztérium megszüntetésével kapcsolatos végrehajtási rendelkezés a tisztviselőt s így a panaszost is érintő jogi hatásában azonos elbírálás alá esik-e az 1923: XXX. t.-c. által szabályozott, a hadirokkantaknak kivételes elbánást biztosító „létszámcsökkentési" eljárással. III. A tisztviselők létszámának csökkentését az 1922: I. t.-c. 24. Rányitotta meg, s az 1923: XXXV. t.-cikknek, majd az 1924: IV. t.-c. 2. §. a) melléklet A. II. része 2. pontjának és a 7000/1925. M. E. számú rendeletnek a rendelkezései fokozatosan tovább vitték. A népjóléti és munkaügyi minisztériumnak a 7000/1925. M. E. számú kormányrendelettel megállapított, illetve leapasztott tisztviselői létszáma (ú. n. normálstátusa) a minisztérium ügykörének más minisztériumok között történt felosztása következtében mint különálló státus teljesen megszűnt. Ez a szervezeti változás s annak a tisztviselői állások megszüntetésében jelentkező következménye azonban a felhívott törvényekkel és kormányrendelettel rendelt létszámcsökkentések folyományának egyáltalábannem tekinthető. Nem pedig azért, mert ez a szervezeti változás az 1932: XII. t.-c, tehát olyan törvény rendelkezései következtében állott be, amely törvény megalkotásának a létszámapasztási törvényekétől teljesen eltérő indoka volt. Az 1923: XXXV. t.-c. 1. §-ának a rokkantak részére kivételes elbánást biztosító rendelkezése tehát, amelyet a bíróság ítélkezési joggyakorlata a hasonló célt szolgáló későbbi jogszabályok (1924: IV. t.-c. 7000/1925. M. E. sz. rendelet) alapján eszközölt újabb létszámapasztásoknál is alkalmazott: a népjóléti és munkaügyi minisztérium megszűntetése folytán bekövetkezett állásmegszűntetéseknél és tisztviselői elbocsátásoknál már alkalmazást nem nyerhet. IV. A pénzügyminiszter ügykörére vonatkozó szolgálati szabályoknak a miniszter által felhívott 259. és következő szakaszai a szervezeti változás folytán feloszlatott vagy átalakított hatóságoknál alkalmazott tisztviselőkkel szemben való eljárást szabályozzák s elsősorban a tisztviselőknek rendelkezési állományba helyezését rendelik. A rendelkezési állományba helyezésnél követendő eljárást azonban újabb jogszabály, még pedig a törvényes felhatalmazás alapján kiadott 7000/1925. M. E. számú rendeletnek a VII. fejezete is szabályozza. A most