Kacsóh Bálint - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 27. 1933-1934 (Budapest, 1935)

8 Közigazgatási jog. osztályokból kivette s külön ifizetési csoportokba sorozta: mégis a státustörvény kifejezetten nem helyezte hatályon kívül az 1891: XVII. t.-c. felhívott szakaszaiban foglalt rendelkezéseket. Viszont az 1920: XX. t.-c, a 23. §-ában kifejezetten kimondotta, hogy a törvény életbelépésekor már kinevezett ítélőbírák és ügyészek fizetésének és a magasabb fizetési fokozatokban való elölépésre igényt adó szolgálati idejének egyénenkénti megállapításánál a korábbi jogszabályok szerint a magasabb összegű személyi pótlék szempontjából beszámítható azt a szolgálati időt kell alapul venni, amelyet az illető ítélőbíró vagy ügyész abban a fizetési osztályban töltött, amelybe a jelen törvény életbelépésekor tartozott, — amely töirvényrendelkezésnek a korábbi jogszabályokra való utalása pedig — a miniszter álláspontja szerint — arra mutat, hogy az 1917: IX. t.-c. 11. §-ának ismertetett rendelkezése hatályban van. Ugyanez az elv nyilvánult meg az 1930: XLIII. t.-c. 6. §-ának (1.) és (3.) bekezdésében is, amely a kincstári jogügyi igazgatóság személyzetének a bírói státusba történt besorozására nézve akként rendelkezett, hogy a fizetésnek és a magasabb fizetési fokozatba való elölépésre igényt adó szolgálati időnek egyénenkénti megállapításánál nemcsak az illető 'fizetési osztályban valósággal eltöltött szolgálati időt, — hanem a fizetési osztályba tartozó állás címének és jellegének birtokában eltöltött időt is figyelembe kell venni. Sőt e törvény 6. §-ának (3.) bekezdése ez elv alkalmazásában még tovább menve, azt is kimondja, hogy olyan esetben, amikor valaki e törvény életbelépésekor a valóságban betöltött állásánál magasabb állás címét és jellegét viseli, csak a valósággal betöltött állásának megfelelő fizetési csoportba lép ugyan át, azonban ha utóbb magasabb fizetési csoportba jut, akkor fizetésének és a magasabb fizetési fokozatba való elölépésre igényt adó szolgálati idejének megállapításánál az e címmel és jelleggel eltöltött időt is úgy kell tekinteni, mintha azt már a magasabb fizetési csoportban töltötte volna el. Ezek a törvényrendelkezések — a miniszter álláspontja szerint — arra mutatnak, hogy az 1920: XX. t.-c. nem tiltotta meg, az 1930: XLIII. t.-c. pedig kifejezetten rendelte, hogy a fizetési osztályokból a bírói státusba átlépő tisztviselők fizetésének és a fokozatokban való elölépésre szolgáló idejének megállapításánál az 1917: IX. t.-c. 11. §-ában megnyilvánult elveknek megfelelően kell eljárni; és hogy az 1920: XX. t.-c. 7. és 9. §§-ainak első bekezdéseiben foglalt rendelkezések nem akadályozhatják az 1917: IX. t.-c. 11. §. rendelkezésein alapuló és kifejezett újabb törvényrendelkezéssel nem hatálytalanított különleges szabály alkalmazását, annál kevésbé, mert a törvény 7—10. §§-aihoz tartozó indokolás külön is megállapítja, hogy a bíráknál a fokozatos elölépésre igényt adó szolgálati idő megegyezik az állami tisztviselőkre eddig megállapított idővel; a státustörvény 8. §-a egyébként is akként rendelkezik, hogy az ítélőbírák és ügyészek fizetésének folyósítására nézve az állami tisztviselőkre vonatkozó általános szabályok irányadók, míg az általános szabályok alól való kivételeket a 11—13. §§-ok sorolják fel, ezekben pedig nincs az 1917: IX. t.-c. 11. §-ának rendelkezését hatálytalanító valamely kifejezett rendelkezés, sőt a törvény 15., 16., 17., 19. és 20. §§-aiban, de főképpen a 23. §-ban foglalt rendelkezések jogosan