Kacsóh Bálint - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 27. 1933-1934 (Budapest, 1935)

Rendes bíróság és közig, hatóság hatásköre polgári ügyekben. 149 Egyéb ügyek. 336. -az imént említett jogforrások valamely, a vadászati jogra vonatkozó kérdésben rendelkezést nem tartalmaznak, úgy arra nézve rendszerint az általános magánjog szabályai irányadók és az ilyen kérdésekben dönteni — a közigazgatási hatóság hatáskörét megállapító jogszabály hiányában — a rendes bíróság hivatott. A vadászati jog használatával, gyakorlatával, bérbeadásával kapcsolatos azokban a vitás kérdésekben, amelyek közigazgatási elbírálás alá utalvák, az eljárásra illetékes közigazgatási szerv (pl. a község képviselőtestülete), a maga törvényes hatáskörében és hatósági jogán határozatilag dönt, s amennyiben határozatát az érdekeltek fellebbvitellel meg nem támadják, úgy az közigazgatási ítélt dolgot teremt. Ennek jogi jelentősége egyebek között abban van, hogy az ily közigazgatási határozat rendes bírói úton felül nem bírálható. Viszont azokban a kérdésekben, amelyek magánjogi vonatkozásuknál fogva sem közigazgatási jogforrásokban szabályozva, sem kifejezetten közigazgatási útra utalva nincsenek, aminő pl. egy a község területén együttesen gyakorlandó vadászati jogra vonatkozó már megkötött haszonbérleti szerződés fennállásának vagy megszűnésének kérdése, a község (megyei város), mint a községi közös vadászterület vadászati jogának haszonbérbeadása körül érdekelt jogi személy, a képviseletre hívatott szervei útján a vitás magánjogi kérdésnek mikénti rendezése tárgyában csupán akaratát (kívánságát) fejezi kí, s még ha ezt határozat alakjába is foglalja, az a közság saját vagyoni ügyében hozott olyan határozatának számít, amely a község feletti felügyeletre hivatott közigazgatási szervek által is csupán vagyonfelügyeleti hatáskörben bírálható felül anélkül, hogy az ily határozat a magánjogi vitás kérdés rendezése tekintetében a községgel, mint magánjogi alannyal szembenálló érdekelt magánszemélyekre nézve — közigazgatási •— ítélt dolgot teremtene. A jelen esetben a községi közös vadászterület haszonbérbeadása felöl a község (megyei város) szabadkézből rendelkezett s ilyen értelmű határozatát a felebbezési hatóság helybenhagyta; panasz folytán azonban a Közigazgatási Bíróság azt megváltoztatta és a megyei várost a községi vadászati jognak nyilvános árverésen való hasznosítására kötelezte. A panaszos panaszában a haszonbérlő ajánlatánál kedvezőbb árajánlatot tett árverés esetére és árajánlatának biztosításául az ajánlatnak megfelelő összegű biztosítékot (takarékbetéti könyvet) helyezett a városi pénztárnál letétbe, amelyet utóbb -— ajánlatának egyidejű visszavonásával — a várostól visszakért. Minthogy nincsen olyan közigazgatási jogszabály, amely a panaszost a szóbanforgó letétre, a várost pedig annak elfogadására kötelezte volna, azt önkéntes — magánjogi— letétnek kell tekinteni, amelyet a város nem hatósági jogán, hanem csupán mint magánjogi alany vett őrizetbe. Ez annál inkább áll, mert a város a panaszost biztosíték letétbelyezésére közigazgatási úton fel sem szólította. Ilyen körülmények között azonban V. megyei város képviselőtestülete a szóbanforgó letét visszaadása felől sem hatósági jogán, hanem csupán a városnak, mint magánjogi jogalanynak képviseleti szerve intézkedhetett, vagyis a letét visszaadásának elrendelése által nem vitás kérdésben döntött, hanem egyszerűen csak a községnek, mint magánjogi alanynak akaratát jut-