Kacsóh Bálint - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 27. 1933-1934 (Budapest, 1935)

140 Hatásköri Bíróság határozatai. Minthogy a községi bíróság 'határozatával eldöntött ügyet tulajdonképen a felek egyike sem vitte a rendes bíróság elé, tekintve, hogy a határozat megtámadását célzó, felebbezésnek címzett beadványt a felperes utóbb visszavonta és így a községi bíróságnak, mint közigazgatási hatóságnak ítélete jogerőre emelkedett: az 1869: IV. t.-c. 1, §-ában megállapított alkotmányjogi alapelvből, valamint abból az általános szabályból is, hogy közigazgatási hatóság határozatát közigazgatási hatóság hivatott végrehajtani, okszerűen következik, hogy a rendes bíróság nem avatkozhatik a községi bíróság ítélete alapján vezetett végrehajtásnak a megszüntetésébe. Ennek folytán a közigazgatási úton elrendelt és foganatosított végrehnjtás megszüntetésének kérdésében ugyancsak a közigazgatási hatóságnak kell döntenie. így tehát a felmerült nemleges hatásköri összeütközést a közigazgatási hatóság hatáskörének megállapításával kellett megszüntetni. (1934. ápr. 30. - 1934. Hb. 12.) 331. K. K. H. Ö. (600/1927. P. M.) 59. §. — Ez a jogszabály törvényes vélelmet állít fel amellett, hogy mindazok az ingóságok, amelyeket a köztartozás miatt vezetett foglalás idején a hátralékos lakásán lefoglaltak, a hátralékos tulajdonában állanak. E törvényes vélelemmel szemben ellenbizonyítás csak az 59. §. 2. bekezdésében említett esetekben foghat helyet (praesumptio íuris). Különben ellenbizonyításnak nincs helye (praesumptio iuris et de iure). (1934. ápr. 30. — 1934. Hb. 9.) 332 K. K. H. Ö. (600/1927. P. M.) 46.. 53., 98., 101. és 104. §. — Nincsen olyan jogszabály, amely a városi adóhivatal által törvényes hatáskörében kibocsátható letiltási rendelvény joghatályosságának kérdését rendes bírói útra utalná. Az 1869: IV. t.-c. 1. §-ában foglalt alkotmányelv egyenesen kizárja azt, hogy a törvényes rendelkezéssel közigazgatási útra utalt vitás kérdést olyan perben, amelynek tulajdonképeni tárgya kizárólag magánjogi jogviszony, a rendes bíróság is érdemben elbírálhasson, Hb. A hatásköri összeütközésként bejelentett eset lényege abban áll, hogy S. megyei város adóhivatala özv. F. Ö.-né r.-i lakos ellen közadóhátralék fejében végrehajtást vezetett és ennek során ingó módjára lefoglalta, majd letiltási rendelvénnyel letiltotta a nevezett adósnak s.-i házában Sz. S. ottani kereskedő által bérelt üzlethelyiség után járó üzletbért. Minthogy S. S. a letiltási rendelvénynek csak részben tett eleget, a s.-i m. kir. pénzügyigazgatóság az ottani kir. járásbíróságnál pert tett folyamatba ellene a még hátralékos üzletbér fejében 3.250 P. tőke és jár. iránt, Ebben a perben Sz. S. alperes a felperes követelésével szemben többrendbeli beszámítási kifogással élt, de ezenfelül a letiltási rendelvény joghatályosságát és általában a végrehajtási eljárás szabályszerűségét is vita tárgyává tette. Minthogy a felebbezési eljárás rendén a s.-i kir. törvényszék az alperesnek nemcsupán a beszámítási kifogásait, hanem azt a kérdést is érdemlegesen elbírálta, hogy a s.-i városi adóhivatal által érvényesített letiltás bizonyos időn túl joghatályos-e, s hogy a végrehajtási eljárás egyáltalán