Kacsóh Bálint - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 27. 1933-1934 (Budapest, 1935)

Rendé- bíróság és közig, hatóság hatásköre polgári ügyek- 127 ben. Gyám-ági és gondnoksági ügyek 313. Gyámsági és gondnoksági ügyek. 313. 1877: XX. t.-c. 48., 78., 79. §. — Ahhoz, hogy valaki gondnoknak (eseti gondnoknak) tekintessék, a törvényes előfel­tételeken felül még a gyámhatóság részéről kifejezett kirendelés is szükséges, és a vonatkozó rendelkezésben a kirendelés törvé­nyes okára is utalni kell. Amennyiben a gyámhatóság a kiskorú érdekeinek képviseletével perben vagy peren kívül a tiszti ügyészt és a tiszti ügyész helyettesítésével a tiszti alügyészt bízza meg, úgy a 128.000/1902. B. M. számú rendelet 92. §-ának B) pontja és végbekezdése alapján díjazásuk megállapítására kétsé­gen kívül a gyámhatóság, vagyis a közigazgatási hatóság hivatott. Ha azonban a gyámhatóság ügyvédet bíz meg a tiszti ügyész helyettesítésével, úgy az ügyvéd díjazására vonatkozó igényét a rendes bíróság előtt érvényesítheti, hacsak nincs gondnokká, vagy eseti gondnokká kirendelve. Hb. A jelen ügyben abban a kérdésben, hogy az árvaszék által K. 1 kiskorú képviseletében peren kívüli eljárással megbízott jogi képviselőt az el­járása után milyen mérvű díjazás illeti, a közigazgatási hatóság és a rendes bíróság között az 1907: LXI. t.-c. 7, §-a első bekezdésének 4. pontja alá tar­tozó hatásköri összeütközés esete merült fel. Míg ugyanis B. megyei város árvaszéke és B. vármegye közigazgatási bizottságának gyámügyi fellebb­viteli küldöttsége dr. F. L. ügyvéd részére díja és költségei fejében olyan összegű napidíjat és útiköltséget állapítottak meg jogerősen, aminő összeg a tiszti ügyészt illette volna abban az esetben, ha a peren kívüli eljárásban a kiskorú képviseletében ő járt volna el, addig abban a perben, amelyet B. megyei város közönsége felperes dr. F. L. alperes ellen 153 P 14 fillér töke és jár. iránt azon az alapon indított, hogy a nevezett az általa özv. D. G.-né b.-i lakosnak fizetendő havi 200 P életjáradékból, amelyet az élet­járadékra jogosultnak a várossal szemben fennálló útkövezési hozzájárulási tartozása fejében %-ad rész erejéig letiltottak, a közönséges ügyvédi díj­szabás szerint járó teljes díját és költségét visszatartotta, a b.-i kir. járás­bíróság annak megállapítása mellett, hogy ehhez az alperesnek törvényes joga volt, az alperes beszámítási kifogásának helyet adva, a felperest kerese­tével nem jogerősen elutasította. így tehát mind a közigazgatási hatóság, mind a rendes bíróság részben ugyanannak a vitás kérdésnek az érdemében határozott. Ezt a részleges hatásköri összeütközést a Hatásköri Bíróság a rendes bíróság hatáskörének megállapításával szüntette meg a következő okokból: A hatáskör kérdése a jelen esetben azon fordul meg, hogy dr. F. L. K. I. b.-i lakos kiskorúnak eseti gondnoka volt-e, avagy csupán közönséges ügyvédi meghatalmazás alapján eljáró jogi képviselője. Az 1877: XX. t.-c. 48. §-a értelmében ugyanis a gondnokság viselése polgári kötelesség, azt a törvényben megállapított esetek és okok kivételé­vel elutasítani nem szabad. És amennyiben a gondnok gondnokoltja részére olyan szolgálatokat tett, melyek saját hivatásához tartoznak, úgy e szolgá­latok díjazását az idézett t.-c, 78. és 79. §-a alapján a gyámhatóság elölt igényelheti.

Next

/
Oldalképek
Tartalom