Kacsóh Bálint - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 27. 1933-1934 (Budapest, 1935)

124 Hatásköri Bíróság határozatai. és így közbiztonsági közegnek is tekintendő, lényegében gazdasági cseléd, aki mind a megszolgált időre, mind a meg nem szolgált — felmondási — időre támasztott bérkövetelését egyaránt a közigazgatási hatóság előtt tartozik érvényesíteni. Ámde gazdasági cselédbérkövetelés is lehet kártérítési követelés és mint ilyen, az az 1933: V. t.-c. 12. §-ában megszabott 100 P. értékhatárhoz képest: ha ezt meg nem haladja, a közigazgatási hatóságnak, ha pedig azt meghaladja, a rendes bíróságnak a hatáskörébe tartozik akkor, ha a cseléd a bért nem azon az alapon követeli, hogy azt megszolgálta, vagy hogy a volt szolgálatadója a szolgálati viszony felbontása következtében tartoznék a bért megfizetni. Ilyen eset az, amidőn a cseléd a bért a felmondási időnél hosszabb időre azon a címen követeli, hogy a szolgálatból kilépése alkalmával szolgálata dó j a a szolgálati bizonyítványait és egyéb okmányait jogos dk nélkül visszatartotta és ez által másutt való elhelyezkedését huzamosan megakadályozta. (1934. febr. 12. — 1933. Hb. 69.) 311. 1907: XLV. t.-c. 62. §., 1933: V. t.-c. 12. §. — A gazdasági munkaszerződéseken alapuló követelések védelméről szóló 1933: V. t.-c. 12. §-a a közigazgatási hatóság előtt érvényesíthető ilyen természetű követeléseik közül kifejezetten csupán a kárkcvetelések tekintetében szabott meg értékhatárt, amely — az 1907: XLV. t,-c. 63. §-ában említett 100 koronával, illetőleg a 62.998/1926. I. M. számú rendelet 1. §-ában említett 80 pengővel szemben — ma már 100 pengő. Az 1907: XLV t.-c. 62. §-ában említett egyéb — bérjellegű — követelésék tehát, tekintet nélkül a követelés összegére, minden korlátozás nélkül továbbra is a közigazgatási hatóság kizárólagos hatáskörébe tartoznak és a szolgálati szerződésből eredően csupán a 100 P-t meghaladó összegű kártérítési követelésék érvényesítendők rendes bírói úton. Hb. A jelen esetben a panaszos gazdasági cseléd a megszolgált időre részben még hátralékos bérét követeli a volt szolgálatadójától. Az ilyen követelés nem kártérítési, hanem a szolgálati szerződés teljesítésére irányuló bérkövetelés és mint ilyen, az 1907: XLV. törvénycikknek 62. §-a értelmében a követelés összegére és szerződési alakszerűségre való tekintet nélkül közigazgatási úira van utalva. Nincs a hatáskörre befolyással az a körülmény, hogy a panasz] ott gazda a panaszos cseléd bérkövetelésével szemben a közigazgatási hatóság hatáskörét meghaladó .kárkövetelést kíván beszámítás útján érvényesíteni, mert a hatáskör kérdését nem a védelemként érvényesített ellenkövetelés, hanem a kereseti követelés alapján keli elbírálni. És mind az 1907: XLV t.-c. 63. §-a, mind az 1933: V. t.-c. 12. §-a —a helyes értelmezés szerint — csupán a marasztalásra irányuló önálló kereset vagy viszontkereset alakjában előterjesztett kártérítési követelést köti a közigazgatási hatáskör szempontjából értékhatárhoz. Már pedig a jelen esetben a panaszlott gazda nem önálló keresettel avagy viszontkeresettél lépeti fel, vagyis kérelme nem