Kacsóh Bálint - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 27. 1933-1934 (Budapest, 1935)

Egyéb illetékügyi jogszabályok 266—274. 115 267. 111. díjj. 13. tét. IV. 16., 1920: XXIV. t.-c. 40. §. — Felszámolás bejegyzésének kérelmében az igazgatósági tagok cégjegyzési jogosultságának megszűnés címén való törlési kérelme is benntíoglaltatik és így az igazgatósági tagok törlésére megállapított illeték külön is jár, (Kb. 22.406/1930. P. — M. K. LI. évf. 43.) 268. 111. díjj. 16. tét. — A bejegyzési illeték visszatéríthető, ha a bejegyzés elrendelése előtt a bejegyzési kérelem visszavonatott. (Kb. 14.409/1930. P. — M. K. LI. évf. 30—31.) 269. 111. díjj. 16. tétel D. c) pont. — Kényszeregyességi eljárás során az Országos Hitelvédő Egylet javára bekebelezett és utóbb az egyes hitelező javára bekebelezett zálogjognál a hitelező azonossága megállapítható és a bejegyzés illetékmentes. (Kb. 19.500/1931. P. — M. K. LII. évf. 25.) 270. 111. díjj. 16. tétel D. cc) pont. — Személybeni változást jelent és így jár a bejegyzési illeték a fúzió után keletkezett cég javára történt ugyanazon kölcsönkövetelés bejegyzése esetén. (Kb. 10.225/1930. P. — M. K. LI. évf. 43.) 271. 111. díjj. 22. tétel m) pont. — A bűnvádi eljárásban becsatolt orvosi látleletek illetékkötelesek. Kb, Az orvosi látlelet bizonyítvány vagy okirat, már pedig az orvosi látlelet sem az illetéki díjjegyzék 22. tételének a—z. és folytatólag aa.—cc. pontjában felsorolt illetékmentes bizonyítványok, sem az íll. díjj. 79. tételének a—z. és aa.—bb. pontjaiban felsorolt illetékmentes okiratok között nincs felemlítve, ezekre tehát az illetékmentesség annál kevésbé ismerhető el, mert az i 1.1. díjj. 22. tételének m) pontja szerint, amelyre hivatkozással egyes bírói határozatok az illetékmentességet megállapították, következőleg szól: „bizonyítványok, melyek egészségi tekintetekből valamely hatóság vagy hivatal által hivatalos használat végett kívántatnak, azon használatnál, mely végett benyújtandó, feltételesen illetékmentesek." Nyilvánvaló tehát, hogy erre hivatkozással a magáncélokra kiállított orvosi látlelet illetékmentességét elismerni nem lehet. (Közig. bír. 230. számú jogegységi megállapodás. — Pod. 1934. évi 2. f. 10.) 272. 111. díjj. 101. tétel. — Az alkalmazott járandóságát terhelő kereseti adó, ha azt a munkaadó magára vállalja, növeli az illetékalapot. (Kb. 13.280/1930. P. — M. K. LI. évf. 43.) 273. 111. szab. 39. §. — Külföldi cég magyarországi képviselője útján juttatott el számlát üzletfelének. A magyarországi képviselő csak akkor felelős a bélyegilletékért, ha az általa hivatalos használatba nem vett okirat (számla) a belföldre történt behozataltól számított 30 nap eltelte előtt még mindig az ő kezei között van. (Kb. 19.447/1930. P. — M. K. LII. évf. 6.) 274. 111. szab. 43. §. — A szabálytalan felhasználás folytán nemlétezőnek tekintendő bélyegértéknek megtérítését, illetőleg a követelt illetékbe való betudását a fél jogosan követelheti, mert 8*