Kacsóh Bálint - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 27. 1933-1934 (Budapest, 1935)

1 örvenykezési illeték 215—221. 101 járó határozati illetéket egészen az alperes köteles viselni. Ezért a panasznak helyt adni és a panaszost a terhére előírt fele határozati illeték alól felmenteni kellett. (1933. jan. 7. — 6189/1932. P. — 1811. E. H. — Pod. 1933. évi 3. f. 63.) 220. 1914: XLIII. t.-c. 55. §. — Lefoglalt követelés behajtására kirendelt ügygondnok saját felperessége alatt indított perben a per során felmerült illetékért saját személyében felelős. (Kb. 10913/1930. P. — M. K. LI. évf. 48.) 221. 1914: XLIII. t.-c. 55. §. 2. bek. — A törvénykezési illetékről szóló 1914. évi XLIII. t.-c. 55. §-ában szabályozott másodsorban! fizetési kötelezettséget lehet alkalmazni azzal szemben, akinek javára az illeték alapjául szolgáló ítélet értéket állapít meg, ha az illetéknek az elsősorban fizetésre kötelezett örököseitől való behajthatatlansága igazolva nincsen is. Kb. Az 1914. évi XLIII. t.-c. 55. §-ának 2. bekezdése szerint olyan esetben, amidőn az egész határozati illetéknek vagy az illeték egy részének fizetésére kötelezett féltől az őt terhelő határozati illetéket beszedni nem lehet, annak az illetéknek a fizetésére másodsorban az a fél köteles, akinek a határozat valamely értéket itélt meg, habár ezt a felet a költségek viselésére a bíróság nem is kötelezte, vagy annak csak egy részében marasztalta el. Az illetékfizetési kötelezettség alól ez a fél csak akkor menthető fel, ha igazolja azt, hogy a neki megítélt értéket nem kapta meg, vagy abból annyihoz sem jutott, amennyi a megállapított költségek levonása után az illetéket fedezné. Az eldöntésre váró kérdés az, hogy a határozati illetékért másodsorban felelős peres fél ellen másodsorban való fizetési kötelezettsége érvényesíthető-e abban az esetben, ha az elsősorban fizetésre kötelezett fél meghalt, vagy psdig kötelezettsége csak abban az esetben áll be, ha az illeték az elhalt kötelezett fél örököseitől nem volt behajtható. Nyilvánvaló, hogy ép úgy, mint az elsősorban kötelezett fél, a másodsorban kötelezett fél is az illeték tekintetében a kincstárral szemben személyes kötelezettségben áll. Ellenben az elsősorban kötelezett fél örököseit személyes kötelezettség nem terheli. Az 1914: XLIII. t.-c.-ben erre törvényes rendelkezés nincsen. Az 1881. évi 38.833. sz. illetékkezelési utasítás 89. §-ának 1. pontja pedig kifejezetten úgy rendelkezik, hogy az örökös nem a fennálló illetéki-szabályok, hanem csakis az örökhagyó, illetőleg jogelőd irányában fennálló magánjogi viszonya alapján kötelezhető az illeték fizetésére. Már pedig az illetékszabályok alapján fennálló személyes kötelezettség megelőzi a magánjogi viszonyon alapuló kötelezettséget. Az illeték a személyesen kötelezett féltől közigazgatási úton hajtható be, ellenben a csak magánjogi kötelezettségben álló örökösök ellen a kincstár igénye csak bírói uton érvényesíthető. Az illeték érvényesítése szempontjából a kincstárral szemben fennálló személyes és közigazgatási uton érvényesíthető kötelezettség erősebb, mint a csak bírói uton érvényesíthető, az elsősorban kötelezett féltől csak átszármazott és magánjogon alapuló kötelezettség, — kétségtelen, hogy abból az okból, mert az illeték az elsősorban kötelezett féltől, annak elhalálozása