Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 26. 1932-1933 (Budapest, 1934)

Törvénykezési illeték. 267—276. 83 bemutatásával kezdődik, mert a Pp. 115. §-a értelmében a szegénységi bizonyítvány csatolása nélkül előterjesztett kérelmet illetékezés szempontjából nem létezőnek kell tekinteni, — panaszos tartozott volna az illetéket mindaddig leróni, amíg a felperes szegénységét és ezen alapuló illetékmentsségét a szegénységi bizonyítvány bemutatásával nem igazolta. (8.758/1931. P. sz. — 1788. E. H. — 1931. szept. 15. — Pod. 1932. 4. fűzet 80.) 271. 1914: XLHL t.-c. 75. §. 2. és 3. bek. — A per soronkívüli, letárgyalása iránt a bíróság elnökéhez benyújtott beadványra a bírói eljárásban megadott szegény jogon való bélyegmentesség nem terjed ki. (Kb. 186- sz. jogegységi megállapodás. — Pod. 1933. 2. fűzet 35.) 272. 1914:XLIII. t.-c. 77. §. — Ha a szegényjogos fél ellenfelét a bíróság csak az elsőfokú bíróság előtt felmerült költségekben marasztalja is, a szegény fél által beadott fellebbezési és további illetékeket is köteles a szegény jogos fél ellenfele megfizetni. (Kb. 15.155,1929. P. sz. — M. K- L. évf. 39.) 273. 1914: XLIIL t.-c. 77. §. — Szegényjogos ellenfele a szegényjogos fél terhére felmerült illetéket egyezségkötés esetén nem tartozik megfizetni, ha az egyezség szerint a felek a perköltséget egymásközött kölcsönösen megszüntették. (Kb. 1002/1930. P. sz. — M. K- L. évf. 39.) 274. 1914: XLIIL t.-c. 77. §. — A szegénységi jogon illetékmentességben részesült fél perköltségben marasztalt ellenfele akkor is köteles megfizetni a szegény jogos terhére felmerült és feljegyzett illetéket, ha a bíróság a szegényjogos ellenfelét csupán az első bíróság előtt felmerült költségben marasztalta (15.155/1929. P. sz. — 1780. E. H. — 1931. febr. 26- — Pod. 1932. 3. fűzet 67.) 275. 1914: XLÍII. t.-c. 77., 78. §. — A bíróságnak a szegényjog megadását megtagadó határozata ellen beadott és a törvény által megengedett felfolyamodás illetékmentes. (Kb. 192^ sz. jogegységi megállapodás. — Pod. 1933, 2. fűzet 40.) 276. 1914: XLIIL t.-c. 79. §. 1. bek- — A Polgári Perrendtartással szabályozott eljárásban kirendelt ügygondnokot csak abban illeti meg az illetékfeljegyzési jog, ha ügygondnoki kirendelése kifejezetten a Polgári Perrendtartás rendelkezése alapján hivatalból történt. Kb. A b.-i királyi törvényszék 6. P. 43.103/926. sz. alatti perirataiból a királyi közigazgatási bíróság megállapítja, hogy azt a pert felperes 229.427.000 K tőke s járulékai iránt indította; hogy panaszos a 8. alszám alatt 1927. február 7-én benyújtott előkészítő iratot a felzetén történt megjelölés szerint kifejezetten ,,mint kiskorú H. M., V., J. és A. alperesek részére árvaszékileg kirendelt ügygondnok" nyújtotta be. 6*