Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 26. 1932-1933 (Budapest, 1934)

Ingatlan vagyonátruházási illeték. 181—187. 65 igazolására, hogy az ingatlan jutalékokra a testvérek, mint örököstársak, lemondás folytán már eredetileg tulajdonjogot szereztek és így a vagyonátrunázási illeték kiszabása jogos. (Kb. 9581/ 1931. P. sz. - M. K. L. évf. 42.) 186. 1920: XXXIV. t.-c. 114. §, — Vagyonközösség akként való megszüntetése esetén, hogy az osztozkodók saját tulajdonrészük tiszta értékénél nagyobb értéket nem kapnak, nincs vagyonátruházási illeték kiszabásának helye akkor sem, ha a megosztott ingatlanra nézve az osztozkodóknak megvolt az eszmeileg megosztott részarány szerinti tulajdonuk. Kb. Az 1920. évi XXXIV. í.-c. 114. §-ának első bekezdése alapján a rendelkező rész értelmében kellett határozni, mert ha valamely vagyonnak közös tulajdonosai a vagyont maguk között természetben megosztják, vagyonátruházási illeték kiszabásának nincs helye, ha a közös vagyonból a saját tulajdon részének tiszta értékénél nagyobb tiszta értéket senki sem kap, már pedig azt, hogy adott esetben ez a körülmény fennforog, az eredeti kiszabás és illetve ennek alapján a panaszolt határozat is elismeri. Az a körülmény pedig, hogy a panaszolt határozat szerint a megosztott ingatlan a szerződő feleknek nem osztatlan, hanem eszmeileg megosztott részarány szerinti tulajdona volt, a panaszolt illetéknek, a megtámadott határozatban felhívott ill. díjj. 16. tételének A. b) pontja alapján való fenntartására okul annál kevésbbé szolgálhat, mert a fentebb hivatkozott törvényhely csak a vagyon közös tulajdonosai által eszközölt természetbeni megosztásról tesz említést és így az osztatlan és az eszmei rész arány szerinti tulajdon közötti megkülönböztetést meg nem teszi. De ilyen megkülönböztetés tételének helye azért sem lehet, mert hazai jogunk szerint jogi vélelem, hogy amennyiben a telekkönyvben a társtulajdonosok között a tulajdoni arány kitüntetve nincs, vagy határozatlan, a tulajdoni arány egyenlőnek tekintendő, eszmei arány szerinti megosztás tehát vélelem alapján is mindig fennforog. Az eszmei arány szerinti megosztás alatt sem érthető tehát más, mint az osztatlan közösség alatt. — Nincs tehát törvényes akadálya adott esetben a megtámadott határozatban hivatkozott ill. díjj. 16. tétel D. gg. pontjában megállapított illetékmentesség elismerésének sem és pedig annál kevésbé, mert az ill. díjj. 16. tételének A. b. pontja alkalmazásának a vagyonközösség megszüntetésekkel kapcsolatosan e bíróság állandó gyakorlata szerint azért sincs helye, mert a vagyon közösség megszüntetés, amennyiben a megosztás a közösség megszüntetés előtti tulajdoni aránynak megfelel, vagyonátruházást magában nem foglal. A vagyonközösség megszüntetése alapján eszközölt telekkönyvi bejegyzés pedig szerzés végettí telekkönyvi bejegyzésnek azért sem tekinthető, mert a szerzés már az arány szerinti tulajdon szerzéskor megtörtént. (9.129/1931. K. sz. — 1784. E. H. — 1931. jún. 9. — Pod. 1932. 4. fűzet 74.) 187. 1920: XXXIV. t.-c. 117. §„ — Budapest székesfőváros haszonélvezeti jog megszüntetése után nem jogosult a városi Döntvénytár. 1933. 5