Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 26. 1932-1933 (Budapest, 1934)

752 Szolgálati jogviszony. falatból jogtalanul lépett ki, felperesnek a kárköveteléséhez való jogát nem szünteti meg az, hogy az alperest a szolgálatba vissza nem hozatta, mert ez jogában állott, azonban kötelessége nem volt. (1884: XVII. t.-c. 159. §.) A felperes jogát a kárköveteléshez nem szüntetné meg a versenytilalomnak a tényleges szolgálat megszüntetése utáni időre kikötése sem, mert bár az 1884: XVII. t.-c. 1. §-a és az 1922: XII. t.-c. 2. §-a a törvényben meghatározott feltételek és korlátok között az iparnak bárhol való önálló gyakorlását általános szabályként állítja fel, mégis a szerződési szabadság elvéből kifolyólag a munkaadó üzleti érdekeit az alkalmazottjával, illetőleg, a konkurrenciával szemben megvédeni jogosult s alkalmazottját eltilthatja attól, hogy a szolgálati szerződés tényleges megszűnése dacára a határozott időre szóló szolgálati szerződésnek a tartama alatt az ő üzletköréhez hasonló üzletet folytasson. Amennyiben a szolgálati szerződés 1927. augusztus 2-án joghatályosan nem szűnt meg, ebben az esetben az a ténykérdés tisztázandó, hogy 1927. augusztus 2.—1927. december 31. közötti időben az alperes a szolgálati szerződésnek a versenytilalomra vonatkozó kikötését megszegte-e s ennek folytán a felperesnek minő kára keletkezett? Aminek elbírálhatása céljából tisztázandó, hogy 1927. augusztus 2.—1927. december 31-ike közötti időben, milyen volt a felperes árúraktára, üzletének menete, a felperes üzlete mikor szűnt meg, s hogy az alperes mikor nyitott üzletet ugyanazon szakmában, mint a felperes és alperes üzletének milyen volt a menete 1927. év végéig? (1932. okt. 5. — P. II. 876/1930.) Felmondás. 1006. Egy évi felmondási idő. — A nagy kiterjedésű erdőbirtokon vezető állásban alkalmazottnak egy évi felmondási időhöz van joga. K. A 10. •/. jelű okiratban az alperes kijelenti, hogy a felperest I. osztályú erdőtanácsossá az alperesnél érvényben lévő tiszti-szolgálati szabályzat és számviteli rendszabályoknak való alávetése mellett nevezi ki. Ezzel az alperes azt a rendelkezését juttatta kifejezésre, hogy a felperes állásában az említett szabályzathoz és rendszabályokhoz tartozik alkalmazkodni. H. Lajos jószágigazgatónak a fellebbezési bíróság által elfogadott vallomása szerint, ez a tanú akkor, amikor a felperesnek erdötanácsossá történt kinevezése után először volt T.-n, azzal a kijelentéssel adta át a tiszti szolgálati és a számviteli szabályzatot a felperesnek, hogy ahhoz tartsa magát. Az alperes a fellebbezésében maga utal arra, hogy szükséges volt, hogy a felperes a szolgálati szabályzatról tudomást szerezzen, mert azok pontos betartásáért a felperes, mint hivatalfőnök, a neki alárendelt alkalmazottak tekintetében az alperessel szemben felelősséggel tartozott. Az alperes által 1917. decembar 15.-én kibocsátott 12. •/. jelű tiszt-