Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 26. 1932-1933 (Budapest, 1934)

744 Szolgálati jogviszony. háztartási kiadások csökkenése, másfelöl az idegen helyen való ellátás fede­zetére egészben felhasználásra nem kerülő összeg. A megtakarításnak ezt az eredményét a m. kir. Kúria a gazdasági viszonyok és életkörülmények ismerete alapján a 7 korona 50 fillér napidíjtöbblet 40%-ában találta meg­állapíthatónak, amely ekként a felmondási időre is járó illetménynek minő­sül. A felperes kérelméhez képest havi 15 külföldi napidíjat számítva, a külföldi napidíjak összege a 3 havi felmondási időre (7.50X15X3) = 337 P 50 f., melynek 40%-a 135 P. Ezzel az összeggel és a repülési prémium többleteként kiszámított 410 P 73 f.-rel felemelve a fellebbezési bíróság által megítélt tőkét, a marasztalási összeg 1659 P-ről 2204 P 73 f. tőkére és kamataira emelkedik. Ennyiben tehát helyt adva a felülvizsgálati kérelemnek, ezt meghaladóan azt, mint alaptalant, a m. kir. Kúria elutasította. (1932. szept. 29. — P. II. 1028/1931.) 998. Gőzmalom íőmolnára szolgálati jogviszonyának termé­szete. — A gőzmalom íőmolnára, aki az üzem műszaki részének: az őrlésnek vezetésére és ellenőrzésére van hivatva, csupán fon­tosabb teendőkkel felruházott iparossegéd és nem iparvállalati tisztviselő, mert működése a szorosan vett ipari termelési tevé­kenység körén túl nem terjed és elfoglaltsága kereskedelmi tevé­kenységet nem ölel fel. (K. 1932. okt. 4. — P. II. 4784/1930.) V. ö.: Gr. XXIII. 1062. sorsz. és XXV. 936. sorsz. jegyzetét. 999. Pincemester szolgálati jogviszonyának természete. — Kereskedelmi és ipari vállalatoknak azok az alkalmazottai, akik nem kereskedelmi, vagy műszaki természetű szellemi tevékeny­séget, hanem testi munkával egybekötött termelő, iparcikkeket előállító, vagy kezelő tevékenységet fejtenek ki, nem tekinthetők sem kereskedősegédeknek, sem ipari- vagy kereskedelmi válla­latok tisztviselőinek még akkor sem, ha maga a vállalat kereske­delmi természetű, hanem munkakörük természete szerint iparos­segédeknek, vagy munkásoknak. Nem esik az 1910 1920, M. E. számú rendelet hatálya alá annak a szolgálata, aki másnak bor­nagykereskedésében pincemester és hatásköre a pincének és a benne levő boroknak kezelésére, azok be- és kiszállításának ellen­őrzésére és a munkások feletti felügyeletre terjed ki. K. A felperes az alperesnek bornagykereskedésében pincemester volt; hatásköre a pincének és a benne lévő boroknak kezelése, azoknak be- és ki­szállításának ellenőrzése és a munkások feletti felügyeletre terjedt ki. Ez a te­vékenysége nem volt a fent kifejtett minőségnek megfelelő kereskedelmi, vagy műszaki természetű szellemi tevékenység, hanem az az iparossegéd munka­körét ölelte fel. Ekként a felperes szolgálata nem esett az 1910/1920. M. E. sz. rendelet hatálya alá. Ha tehát az alperes ennek ellenére 6 havi felmondási időre adta is ki a fizetését és ha törvényes kötelezettség nélkül végkielé­gítést is fizetett: ez az önkéntes szolgáltatás a felperesnek kereskedőse­gédi, vagy tisztviselői minőségét meg nem állapítja; miért is helyes a felleb-

Next

/
Oldalképek
Tartalom