Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 26. 1932-1933 (Budapest, 1934)

730 Tisztességtelen verseny. 1930. január 25-én hozott P. VII. 12.581/1929/16. számú végítéletében) az alperes terhére az 1923. évi V. t.-c. 9. §-ába ütköző tisztességtelen versenycselekményt (utánzást) az ő légyfogó gyártmánya dobozának alakja, méretei, szine, az elnevezés (aeroplán) és a doboz fedelén elhelyezett rajzszeg által (együttesen) keletkezett összbenyomásra tekintettel állapított meg és az alperest ehhez képes csak attól tiltotta el, hogy mindezen (névbeli és egyéb) tényezők akkori együttes összetételéből kialakult föltüntetést alkalmazza az árúja forgalomba hozatalánál. Az alapperbeli ily értelmű döntést pedig nem érintheti az a kérdés, vájjon kiszakítottan magát az árúkülsöt (az elnevezés nélkül) mennyiben lehet olyannak minősíteni, mely kizárólag a felperes vállalatához fűződik. Ezért az alperes által csupán az árúkülső használatára vonatkozóan felhozott bizonyítékok nem eredményezhettek volna, az ügy érdemében kedvezőbb határozatot az alperesre. Ebből az okból megfelel a Pp. 563, §. első bekezdés 11. pontjának és a Pp. 571. §-ának a fellebbezési bíróság amaz ítéleti döntése, mellyel visszautasította az alperes perújítási keresetét. (1933. ápr. 25. — P. IV. 1648/1931.) 983. Tvt. 9. §« — Más védjegye alkotórészének cégszövegben és árúnévként alkalmazása. — Huzamos időn át való tudatos elnézés figyelembe vétele kártérítési igény szempontjából. K, A fellebbezési bíróság a Pp. 270. §-ának megfelelő tüzetes indokolással, nyilván helytelen ténybeli következtetés és iratellenesség nélkül, tehát a Pp. 534. §-a értelmében ezúttal is irányadólag állapította meg tényül lényegében azt, hogy az X. r. felperes a részére 1906. óta lajstromozott védjeggyel, melynek a „Glória" szó is alkatrészét képezi, harisnyákat hozott forgalomba és tett a szakmabeli körökben ismertté, mielőtt az 1924/ 1925. években a „Glória" árúnevet az I. r. alperes (illetve jogelődje) ugyancsak harisnyákra maga is használni kezdte. Az L r. alperesnek ez a későbbi eljárása pedig nyilván beleütközik az 1923. évi V. t.-c. 9. §-ának első bekezdésébe, amely szerint árút nem szabad olyan elnevezéssel forgalomba hezni, amelyről a forgalomban már egy másik versenyvállalatot szoktak felismerni. Nem sértett tehát jogszabályt a felebbezési bíróság avval, hogy ily értelemben indokolta meg az alperesnek abbanhagyásra az I. r. felperes javára való — meg nem támadott — kötelezését. Kártérítés az I. r. felperest nem illeti, mert a „Glória" szót bejegyzett cégszövegükben is toldatként („Glória kötöttárúgyár") 1924. november 17étől használó I. r. alperesi részvénytársaságnak illetve jogelődjének „Glória" árúnév használata ellen, mely nem vitásan szintén 1924/1925. év óta tartott, az I, r. felperes az 1929. december 16-iki perindítás előtt soha fel nem szólalt, bár mint — előadása szerint — az üzleti forgalmát Magyarországra is erős mértékben kiterjesztő vállalatnak arról tudnia kellett. Huzamosabb időn keresztül ellenmondás nélküli tudatos elnézésével ugyanis az I. r. felperes maga abban a hitben tartotta az alpereseket, hogy a „Glória" megjelölés használatával az érdekében magát sértve nem érzi, a keresetlevél